Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

2. MÉRTÉK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY

2.4. MÉRÉSÜGY 2.4.1. Általában. E fejezet indításaként is hangsúlyoznom kell: kizárólag témám és korszakom szempontjából foglalkozom a kérdéssel, általános vonatkozását csak ennek függvényeként érinthetem, de bevezetőül néhány általános elvi megjegyzést szükségesnek vélek. A mérésügy a mérés külső kerete: a mértékegységek, -rendszerek meghatározására, egységesítésére, a mérőeszköz hitelesítésére, ellenőrzésére, a mérés módjára vonatkozó tudományos-technikai, jogi, igazgatási ismeretek és tevékenységek együttese, s mint ilyen, a méréssel együtt indul és vele halad. Minden kor megteremti a maga mérésügyét, e korszak is; és minden nemzet, a magyar is, sőt, sokkal kisebb közösségek is, de ki-ki a sajátját, és az érdekellentéteket csak lassú fejlődésű integrálódási folyamat egyenlíti ki. Korszakunk végére már egységes a hazai mérésügy, és bekapcsolódik a nemzetközibe. E korszak hazai mérésügyét a mondottak értelmében tehát viszonylag vázlatosan ismertetem. Megvizsgálom a törvényeket, rendeleteket; a mértékegység megállapítására, egységesítésére, a mérőeszköz hitelesítésére, ellenőrzésére vonatkozó adatokat; a szervezetet, amely a sokaságból kilábalva végül egy kézbe keríti a gyeplőt. i 2.4.2. Törvények, rendeletek. Csak a téma szempontjából mutatom be az adatokat, vagyis a hossz- és földmértékekre vonatkozókon kívül csupán az ezeket is érintő vagy valamiképpen rájuk ható, illetve a mérésügy általános fejlődését döntően irányító intézkedéseket veszem számba. 2.4.2.1. Törvények, országgyűlési végzések, nyílt parancsok. Az időrendet követem, a törvénycikkeket a közkeletű módon közlöm; az ismétlést kerülendő rövidítéseket alkalmazok: cnp. = császári nyílt parancs, ogyv. = országgyűlési végzés, tc. = törvénycikk.

237 Az 1609. jún. 23-i kolozsvári ogyv. többek között a szűrtakácsokról határozott: „Az szűrnek végét minden helyeken az országban csinálják mind egy mértékre ... úgy, hogy az rámán tartson harminchét singet az hossza, ha pedig ... megdöröcskélik, tartson harmincöt singet és egy fertályt." Továbbá: „ez országban minden városban igaz szokott singgel mérjék az szűrt és egyebet minféle singgel mérő marhát".

238 Az 1625. máj. 29-i gyulafehérvári ogyv. megismétli, hogy a szűr mekkora le-