Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

2. MÉRTÉK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY

bízzák meg a rendszeres ellenőrzéssel. 208 A földkönyvírnoknak pedig havi jelen­tést kellett készíteni munkájáról, amit az említett bizottság véleményezett. 209 A jelentésekből többek között megtudjuk azt is, hogy ez a föld(birtok)könyv egyúttal korszerű urbárium is, amelybe a jobbágyokkal való egyeztetés és megegye­zés után íródott be a szolgáltatás; s megtudjuk azt is, hogy az írnoknak olyan sok volt a munkája, hogy ahhoz már 1755-ben segítséget kért, de csak időszakonként segítették egyes uradalmak írnokai, s csak 1762-ben kapta meg a rendszeres se­gítséget. 210 A Batthyányak birtokkönyveit az 1740-es évek végétől az uradalmi földmérő készítette, 1762-ben a körmendi uradalomét (térképpel együtt) a már említett Kovács János matematikus, 211 akinek munkájára a körmendiek panaszkodtak, mert mindent egy mértékkel mért (ld. 2.3.4.2.3.), s aki a királyi rendszer alapján készítette a birtokkönyvet, de összehangolta a bécsi és a pozsonyi rendszerekkel is (ld. 2.3.4.2.2.). A 19. század elején azután az uradalmi földmérő már a megyei földmérő ellenőrzésével készítette a birtokkönyvet, a területek középhosszát, széltét alul-felül ölben mérve, négyszögölben, holdban adta a nagyságot. Pécska (Arad) kamarai uradalom földkönyvét 1767-ben szintén földmérő készí­tette, hold mértéket alkalmazva. 212 Az 1767-ben Pest telekkönyvi sáfárának adott utasítás nem különbözik az 1733. évitől, most is a sáfár irányítja a földméréseket, becsléseket. 218 Pauly szerint az úrbérrendezések során (1767-től) egyes településeknél szükség szerint telekkönyvet is készítettek a következő adatokkal: házszám, név, telek­minőség, osztály, szelte elöl-hátul, hossza, nagysága négyszögölben, holdban; külső telek, szántó, rét mennyisége. A mértékadatokat a megyei geometrának kellett ellenőriznie. 214 A Zichy családnál 1784-ből való az első földkönyv; uradalmi földmérő készí­tette, a terület szélte-hossza, ölben mérve, négyszögölben, holdban adta a nagysá­got. 215 A Festeticséknél az 1810-es évek elején indul a birtokkönyvkészítés. Az 1812. évi „uradalmi inzsenérek" utasítása feladatukká tette a „funduális könyvek" készítését is. Elsőnek Keszthelyét (Zala) ismerjük 1813-ból, amelyben a nagyságot — a teleknél hosszúság, szélesség: elöl, középen, fent mérve — négyszögöl és hold mértékkel adták meg. Az 1829. évi földkönyvben a telket ugyanúgy mérve „vont öllel" és „tér öllel", szántónál hold, rétnél kaszás a mérték. 216 1847-ben föld- és birtokkönyvnek nevezték e nyilvántartást. 217 A Kállay családnál Fegyvernek (Heves) uradalmának birtokkönyvét ismerjük 1825-ből, két „operans inzsenér" készítette, 1200 nöles holdban adva meg a nagy­ságot. 218 Az Eszterházyak grófi ágánál az 1830-as évektől kezdődik az 1860-as évekig ter­jedő, uradalmi földmérők által készített birtokkönyvsorozat a különböző (Fejér, Győr, Komárom, Somogy, Zala megyei) birtokokról. A szőlőnél a hossz mellett a széltet alul, középen, fent; a belső teleknél széltet és a hosszat mérve öllel, négy­szögölben; többinél holdban adja a nagyságot. Több közülük térképpel készült,

Next

/
Thumbnails
Contents