Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
2. MÉRTÉK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY
helyen lévén, mellet rúddal az üdőnek rövid volta miatt semmiképpen el nem mérhettünk, hanem jó lelkünk ismereti szerint" osztották. 129 Budán 1695-ben a telekkönyv számára a telek (ház, kert) nagyságát ölben (ld. 3.2.17.), lábban (ld. 3.2.9.) adva, így mérték: hosszúságát jobbról és balról, szélességét elöl, hátul. 130 Vagyis nem szabályos négyszög a terület. Palánka (Eács) 1697. évi telekkönyvében viszont a hosszúságnak és szélességnek csak egy adata szerepel. 131 Itt tehát szabályos alakú a terület. Mohács határának 17. század végi felosztásakor megszabták, hogy a szántót, rétet egységesen 30X400 lépés (ld. 3.2.11.) holddal mérik fel. 132 Pest 1700-as telekkönyvében Budához hasonlóan jegyezték be az ölben, lábban mért nagyságot. 133 Győr 1703-as telekkönyve szerint viszont úgy, mint Palánkán, csak az egyiket. 134 Vajdahunyadon 1714-ben a kert hosszát-széltét mérték ölben. 135 Ugyanez évben Szilágycsehin (K. Szolnok) a szó'ló't mérték így két esetben, a harmadiknál viszont akóban (1. 4.2.1.) adják a nagyságot, a negyediknél pedig csak a szomszédokat nevezik meg. 136 Nagykárolyban (Szabolcs) 1716-ban a majorsági szántóföldek szántását osztják fel a jobbágyok között, s a királyi ölben (ld. 3.2.17.7.) megadott hosszúságok mellett kell „a tábla földek szélét királyi sing [=öl] számra ki mérni, de mivel nem sok és nem hosszak, observalni kelletik, hogy a földek jó hosszak legyenek, nem úgy mint most, hogy egy dűló' föld két s három darabra szakasztatott s úgy osztatott fel". 137 1717-ből ismerünk egy ismeretlen szerzőjű, de Budán készült, 1770. évi másolatban fennmaradt kéziratos gazdasági tanulmányt, mely bőségesen foglalkozik a mértékekkel és a mérés módjával, technikájával. A földmérésről a következőket mondja. A mérést a földesúr, a tanács, a település megbízottai végzik mint bizottság. Egyenként esküt tesznek, hogy a mérésnél, becslésnél minden csalfaság nélkül, szeretet vagy gyűlölet miatt egyik fél pártját sem fogva, senkinek hasznát vagy kárát nem keresve, amennyire emberileg lehetséges igazságosan, hites tisztük szerint járnak el. A mérőeszköz lehet rúd, lánc, zsinór. Az utóbbi nyúlását viaszozás, áztatás, szárítás váltakozó kezeléssel meg lehet akadályozni, az öl, láb beosztást karikák alkalmazásával lehet jelölni. Ezzel könnyű dolgozni, csak két karó kell még hozzá. A választott eszközzel megmérik a terület széltét és hosszát, ezek szorzata adja a terület nagyságát, így — mivel példájában a római és a magyarnak nevezett királyi holdat vizsgálja — lesz a római hold 200 rúd (pertica), a királyi hold 864 királyi öl (ulna regalis), de nem teszi hozzá a négyszög (quadrata) jelzőt! A szabálytalan formáknál azonban nem könnyű a mérés. Rajzokat közölve mérésiszámítási példákat ad a különféle négyszögek területének kiszámítására, a háromszögre bontás segítségével. 138 Vagyis geometriai ismereteket tételez fel, s láttuk, elvégzi a szorzást is, ha a négyszög kifejezést nem is használja; a paraszti mérésnél, a köznapi gyakorlatban ezt nem használhatták, s az időben szakképzett földmérő még nem működött, csak hadmérnök. Egy külföldi szerzőre való utalás alapján ítélve, annak vagy más nem nevezettnek munkája alapján készült elméleti mű,
