Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS

volt, ezt nevezték mérnöki négyszögölnek, majd mérnöki négyszögrúdnak, végül mérnöki fél négyszögrúdnak (3,59 m

2

). Ezt a nagyságot azután nem a bécsi hatos, hanem a tízes számrendszer szerint csökkentették (innen a név), s lett így a 100-ad része egy mérnöki négyszögláb (0,035 m

2

), ennek 100-ad része pedig egy mérnöki négyszöghüvelyk (3,59 cm

2

), legnagyobb tagként pedig hozzátették a (korábbi féllel szemben egésznek nevezett) mérnöki négyszögrudat (14,37 m

2

) úgy, hogy 4 mérnöki fél négyszögrúd, illetve 400 mérnöki négyszögláb adta nagyságát, mert beillesztették a bécsi hatos rendszerbe, így ugyanis ez 144 bécsi négyszögláb lett, s így kevert a rendszer, A másik az erődítmény területmérték-rendszer. A hadmérnökök használták. Három tagja volt (táblázatát ld. 2.2.6.2.2.1.1.). A legkisebb az erődítmény négyszöghüvelyk (0,73 cm

2

), ebből 144 adott egy erődítmény négyszöglábat (0,105 m

2

), amiből 36 alkotott egy erődítmény négyszögölet (3,79 m

2

). A hatos számrendszert alkalmazták tehát, de a bécsi rendszer tagjainak valamivel nagyobb volt, mert francia mintáról vették (ld. 4.2.52.6.). A bánya területmérték-rendszer is az előző korszakból

2651 él tovább. Saját területén országosnak nevezhető. Táblázatából (ld. 2.2.6.2.2.1.2.) látható, hogy kevert rendszer. A legkisebb egység a bányanégyszögláb (0,11 m

2

), ebből 36 ad egy bányanégyszögölet (4,08 m

2

), s itt átvált a hetes rendszerre: 49 bányanégyszögöl ad egy bányanégyszögkötelet (200,08 m

2

), ez a továbbiak alapegysége, valóban négyzetmérték, mert 7X7 bányaöl. Kétszeres a bányatelek (400,4 m

2

), ennek kétszerese a bánya kettős telek (800,9 m

2

), s ennek másfélszerese a bánya hármas telek (1201,3 m

2

). Mária Terézia idejében azután jelentősen megváltozik a rendszer, illetve új indul útjára (ld. 2.2.6.2.2.1.2.). Két tagja van: négyszögöl és telek. 9408 bányanégyszögöl ad egy aknatelket, ami 182 bányanégyszögkötél (3,84 ha), ebből 2

2

/

3

, vagyis 25 088 bányanégyszögöl lesz egy tárnatelek, 512 bányanégyszögkötél (1,025 ha). A 18. század végén ennek fele lesz a tárnatelek, vagyis 12 540 bányanégyszögöl, illetve 256 bányanégyszögkötél (5,12 ha). Az új rendszer mindhárom tagja illeszkedik a régihez, annak bármelyik tagját szabályosan sokszorozza, csak számrendszerileg lett kevert. Az előző korszakban művelés szerinti rendszer volt a kőszegi és a sárvári szőlő földmértékrendszer,

2652 de e korszakban csak egyes tagjaira volt adat; egyike még eltérő nagyságú is, így a rendszer továbbélése kérdéses (ld. 4.2.26.3., 4.2.6.4., 4.2.88.). Viszont lehetséges, hogy Tokaj vidékén — a bormértékrendszer léte, illetve egyik illeszkedése esetében — létezett egy szőlő földmértékrendszer (táblázatát ld. 2.2.6.2.2.1.3.) a következők szerint: alapegység a puttony (1,2 ár), ebből 2

x

/

2 tesz egy átalagot (3,0 ár), 2 átalag pedig az egy hordó (6,1 ár) (ld. 4.2.3., 4.2.25., 4.2.66.). Rendszerépítés miatt sajátos a felezőrendszer, amely az egésztől kezdve sorra felezi a maradékot. Az egész tag azonban a gyakorlatban már az előző korszakban eltűnt, s maradt a média, a fertály, az oktál és a cira.

2653 E korszakban már a média is hiányzik, sőt. Egyike a Csepreg és Felsőszakony környékén dívó rendszer (táblázatát ld. 2.2.6.2.2.2.), az előző korszakból

2664 élt tovább, részint a belső teleknél, részint a szőlőnél, de nem egyformán. A teleknél csak az utolsó két tagra van adat, s a