Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
0,14 kapás. 2617 Az előbbi erdélyi átlaggal ez 14 nöl lenne. Küküllő megye: Alsóbajom, 1801. 0,2—2,9, átlag 1,09 kapás. 2618 Küküllőben a 18. században a kapás átlaga 74 nöl volt (ld. 4.2.49.1.14.), ezzel számolva a vödör 81 nöl lenne. A. Fehér megye: Sárd, 19. század eleje, 19 nöl. 2619 Előfordulások: Torda: Görgényszentimre, 1652; 2620 Hunyad megye: Felsőszilvás, 1847. 2621 Összegezve: 1 vödör=0,11— 2,9 szélső értékkel átlag 0,43 kapás; 19—702 szélső értékkel 19, illetve 60 nöl, vagyis 0,6—3,6 szélső értékkel 0,6, illetve 2,2 ár, becsülve pedig 14, 19, 32, 91 nöl, vagyis 0,5, 0,6, 1,1, 2,9 ár. Összegezve a szemle eredményét azonnal szembetűnik, hogy a Nyugat-Dunántúl borvidékének az értéke élesen elválik a pécsitől, ötszörösen kisebb ott az egységnyi nagyság, s mintegy megközelíti az erdélyi, nagyságrendileg szintén alacsony értéket. Nyilvánvalóan az eltérő szőlőművelési technika különbségének a következménye ez. Az erdélyi szélső értékek világosan mutatják, hogy nemcsak településenként, hanem azokon belül is jelentős a nagyságkülönbség, s hogy itt a mérték még funkció szerinti, az egyes szőlők termőképességének különbözőségét mutatja, mert ahhoz kötődik. Ennek tudatában nézzük az összefoglaló tételt: 7 vödör=l0 font; 10 kapás; 10 napszám; 40, illetve 800 nöl, vagyis 1,4 és 28,8 ár a Dunántúlon és 0,11—2,9 átlag 0,43 kapás; 19-—702 szélső értékkel 19, illetve 60 nöl, vagyis 0,6—3,6 szélső értékkel 0,6 és 2,2 ár, becsülve pedig 14, 19, 32, 81 nöl, vagyis 0,5, 0,6, 1,1, 2,9 ár az erdélyi részen. S tegyük hozzá: a kőszegi gesztenyés vödör nagysága ismeretlen. 4.2.89. ZSÁK A szemes gabona tárolóeszközéből lett a termésmennyiségen keresztül kivételesen, tájilag sajátosan a szántó földmértéke. Egy zsák föld akkora terület, amekkorán egy zsák szem megterem. Úgy tűnik, a török ismertette meg, mert legkorábban a hódoltsági területen tűnik fel a 16. század második felében, a török adóösszeírásokban mint a szántó mértéke: zsáknyi, zsákos. 2622 Nem sokfelé honosodhatott meg, a 19. században csak néhány helyről van adatom. Dívott Nádudvaron (Pest) az 1764. évi összeírás szerint: a köblös, vékás föld mellett zsákos földek voltak; 2623 aztán a Kiskunságban, a redempció idejéből (1745) van adatom, de nagyságot is közöl: Dorozsmán 7 zsák = 1 kat. hold=7600 «ó/, 2624 vagyis 57,5 ár; Halason pedig=7200 nöl, 2625 vagyis 43,2 ár, tehát itt is a hold nagysága. 29 Bogdán
