Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS

nagyságról nem, csupán eló'fordulásból ismert adat egy-egy megyei példájával. Ha kivételesen nem szántó a művelési ág, ezt külön jelzem. A közölt viszonyszámok 1 vékára vonatkoznak, ha lehet nem ismétlem a mérték nevét. Duna—Tisza vidék. Csanád megye, 1828. 0,3 hold, illetve 0,5 pozsonyi méró',

2562 s mivel ugyanakkor ott a hold 1100 nöl volt,

2563 a véka 330 nöl. Békés megye, 1828. 0,3 hold, illetve 0,5 pozsonyi mérő,

2564 Békésben a holdat egy 1794. évi adatból ismerjük, 1100 nöl volt (ld. 4.2.24.1.20.), ezzel számolva ez a véka is 330 nöl lenne. Jászkun kerület: Dorozsma, 1745 körül 0,25 kat. hold, így 400 nöl;

2565 Kunszentmárton, 1789. 400nöl.

2566 Heves megye: Poroszló, 1786. veteményeskert 340—350, átlag 350nöl (a 700 nöles kila mellett, tehát a fele);

2567 a megye, 1828. rétnél 0,25 hold,

2568 a nagyságbecsüre támpont nincs. Hajdú kerület: Nánás, 19. század, 400nöl.

2569 Előfordulás: Szabolcs, 1764.

2570 Ugocsa, 1757.

2571 A nagytáj összegezve: 7 véka=0,25—0,30 hold; 0,5 pozsonyi mérő; szántónál 330, 400/3 nöl, vagyis 77,9 és 14,4 ár, becsülve 330 nöl, vagyis 77,9 ár, rétnél 350 nöl vagyis 12,6 ár. Erdély, Partium. Arad megye, 1828.0,3 hold, illetve 0,5 pozsonyi mérő.

2572 Aradból nincs holdra nagyságadat, Békésben 1790-ben 1100 nöl volt (ld. 4.2.24.1.20.), ezzel számolva a véka 330nöl lenne. Bihar megye: Várad, 1633. 0,25 hold,

2573 a megyében a hold gyakoriság 1100 nöl volt (ld. 4.2.24.1.20.), ezzel számolva a véka 275 nöl lenne. Kővár vidéke: Magosfalu, 1603. 1 bányai véka=0,33 falka= 0,33 hold,

2574 a falka nagyságát 900 nölre becsültem (ld. 4.2.17.), ezzel számolva ez a véka 297 nöl lenne; Kővár, 1630. 1 bányai véka=0,50 falka,

2575 az előbbi becsült adattal ez a véka 450 nöl lenne; Törökfalva, 1639. 1 bányai véka=0,5 falka,

2576 nagyság mint előbb. B. Szolnok megye: Apanagyfalu, 1836. 132—750, átlag 330 nöl.

2577 Marosszék: Kál, 1642. 0,2 hold

2578 a hold erdélyi átlaga 1350 nöl volt (ld. 4.2.24.1.20.), ezzel számolva a véka 270 nöl lenne. A. Fehér megye: Nagylak, 1632. 0,14 öreg hold,

2579 Erdélyben az öreg, tehát a nagyobb hold 1600 nöl volt (ld. 4.2.24.1.20.), ezzel számolva a véka 224 nöl lenne. Erdély általában: a Cziráky-féle 1819. évi átszámítási táblázat szerint 1 erdélyi véka=0,125 kat. hold=200 nöl.

2580 Tóth Mikolai 1839. évi számítása szerint ugyanannyi.

2581 Előfordulás: Mármaros, 1684;

2582 Szatmár, 1764;

2583 Kolos, 1749;

2584 Aranyos, 1722;

2585 Küküllő, 1640.

2586 A nagytáj summázva: 7 véka=0,33—0,50 falka; 0,12—0,3 hold; 0,5 pozsonyi mérő; 200, 300 nöl, vagyis 7,2 és 10,8 ár, becsülve pedig 224, 270, 275, 297, 330, 450/2 nöl, vagyis 8,1, 9,7, 9,9, 10,7, 11,9, 16,2 ár. Összegezve a szemlét megállapíthatjuk, hogy a véka földmértékként a Tiszaháton, a Partiumban és Erdélyben dívott, egy kivétellel, érthetően, a szántónál. A hevesi kivétel, tehát funkción kívüli, más művelési ágnál való alkalmazás viszont arra utal, hogy a véka követi társait, általános mérték is lesz. Az összegző tételt pedig így írhatjuk: 7 véka=0,3—0,5 falka; 0,12—0,3 határértékkel gyakoriságban 0,25/3, 0,30/3 hold; 0,5/3 pozsonyi mérő; 132 és 750 szélső, 200—400 középértékkel 200/2, 330/2, 350, 400/3 nöl, vagyis 4,7—27,0 szélső, 7,2—14,4 középértékkel 7,2, 11,9, 12,6, 14,4 ár, becsülve pedig 224, 270, 275, 297, 330/2, 450/2 nöl, vagyis 8,1, 9,9, 9,9, 10,7, 11,9, 16,2 ár.