Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS

nek vele (emlékezzünk, ez is kritérium), mint az ugyancsak meghatározott nagyságú holddal. De mielőtt végleg döntenénk, nézzünk meg még néhány adatot. Győrke (Abaúj) 1770. évi összeírása szerint a fél telek 16X60 öl, a negyed telek 8X 60 öl,

2530 tehát a negyed telek 480 nöl, vagyis 17,3 ár, az oldalviszony 1:7,5; a fél telek 960 nöl, vagyis 34,5 ár, az oldalviszony 1:3,7. A szabályos (a szélességet) felező mód miatt az egész telek 1920 nöl, vagyis 69,9 ár lenne, 1:1,8 oldalviszonynyal. Papkeszi (Veszprém) 1784. évi földkönyve szerint a telek 1200 nöl — vagyis 42,3 ár —, de hat esetben megadja széltét-hosszát ölben, s ez így alakul: 17X71, 11X108, 10X120, 8X150, 23 X 52, 24x 50 öl,

2531 vagyis 1207, 1188, 1200, 1200, 1197, 1200 nöl, az oldalviszony pedig 1:4,2—9,8—12,0—18,7—2,3—2,1. Tehát alakra mind különböző, s nem is szabályosan alakulva; a nagyság 3 esetben azonos, a többinél közelít. Madarason (Marosszék) 1830-ban telket osztanak, felmérik királyi öllel, összesen 1698 királyi négyszögöl a terület, ezt 26 J

/

2 telekre osztják: „egy egész antiqua sessiora jut 84 négyszögöl, királyi öllel",

2532 tehát 1 telek 173 bécsi nöl, vagyis 6,25 ár. A kancellária 1835-ben megállapítja: 1 telek Szlavóniában 184 királyi négyszögöl, vagyis 425 bécsi nöl (helyesen 499); Diakóvárott 1620nöl; Magyarországon pedig 1200 nöl,

2533 vagyis 17,9, 58,3 és 43,2 ár. Végezetül: az 1836:5. tc. 1. pontja ezt mondja: „A belső egy egész telki-állomány (Posega, Szerem és Verőcze, nem különben Temes, Torontál és Krassó Vármegyékben is meghagyattatván az eddigi szokás) mindenütt egy holdban határoztatik meg", s a hold a Mária Terézia-féle úrbérrendelet 1100, 1200, 1300 nöles holdja. Átlagban tehát a telek itt is 1200 nöl, vagyis 43,2 ár. S tegyük hozzá, hogy e tc. 8. pontja azt is mondja:.„jövendőre azon legkisebb tér, melly zsellérteleknek kijegyeztetne, 150 • ölekre határoztatik", vagyis 5,4 árra. És ez a nagyság — a negyed pozsonyi mérő —, amit az úrbérrendelet a holdnál nagyobb telek esetében annak idején figyelmen kívül hagyatott. Mindkét esetben tehát a „legkisebb teret" szabták meg a telek számára, és ez a lényeg. A telek gazdasági üzemegység (csak másodsorban jogi egység), természetéből következő helyigénye van, s ennek a minimumai ezek a meghatározott teleknagyságok. Ezáltal azonban nem lett mérték a telek. Megismétlem: nem mérnek vele, sehol sem találkozunk olyan meghatározással, hogy a terület pl. 18 teleknyi nagyságú. Összefoglalva megállapíthatjuk, a telek nagysága országosan tekintve rendkívül változó volt. 173—5600 nöl, vagyis 6,3—201,4 ár a példák szélső értéke, jó harmincszoros a különbség, s nem a kor függvényeként, a település váltatja a nagyságot. A pándi példa éppen azt bizonyítja, hogy a teleknagyság, korban felénk közeledve is, növekedhet jelentősen. A bözödújfalui, de még inkább a peklini példa azt igazolja, hogy egy teleknagyság különbsége nemcsak egy uradalmon, hanem egy településen belül is még négyszerező is lehet. Nem meghatározás tehát az, hogy fél telek (s egyúttal, hogy féltelkes!), mert pl. Tiszitén akkor az 532 nöl, de 2200 nöl is, s köztük még 10 féle nagyság. A peklini példa azt is mutatja, hogy az azonos nagyság, vagyis a gyakoriság vegyes megoszlású. Van falu, ahol ez a többség,