Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS

adatom, emellett egyrészt a nagyságrend, másrészt inkább a műveléstechnika valószínűtlenné teszi, mert a szántónál csak az eló'készítő, s nem a betakarító munkából alakult mérték (ld. 2.2.5.1.2.). 4.2.64. PINT Űr-, közelebbró'l bormértékbó'l a termésmennyiségen keresztül lett az előző korszakból

2244 továbbélő' földmértéke a szőlőnek. Akkora terület, amekkorán 1 pint bor a hegyvám. Előfordulása kivételes, sajátosnak is nevezhető. A terminológia az előző koré: a latinban pinta, a németben Maass és Pündt.

2245 Rokona az iccének (ld. 4.2.26.), űrmértékként annak a kétszerese.

2246 Mint földmértek rendszertag is lehet (ld. 2.2.6.2.2.1.3.). Területi előfordulása is sajátos. Sárvár (Vas) 1674. évi összeírása szerint dívott a szőlőnél.

2247 Nagyságára nincs adat. Viszont az előző korszakban a pint a sárvári szőlőmérték-rendszer

2248 kisebb tagja volt, 0,12 vödör nagyságban, amelyet 20,6 nölre, vagyis 740 m

2-re becsültem.

2249 Bár e forrás a vödröt nem említi, s más forrásból sincs rá adat (ld. 4.2.88.), talán feltételezhetjük, hogy ez a pint is akkora volt, s esetleg már önállóan, nem rendszertagként dívott. Egy másik adat Porrog (Somogy) 1771. évi összeírásában található. Eszerint 1 öreg pint=0,11 kapás = 13,77 nöl,

2250 vagyis 49,7 m

2

. Rendszertagságra nincs adat, az összefüggés alapján nem is valószínű a léte. Érdemes megjegyezni még azt, hogy a forrás megadja: 1 öreg pint az 4 pozsonyi icce, vagyis az öreg jelző itt a közönséges pint kétszeresét jelenti. A harmadik előfordulás kérdójelezhető. Ballmann szerint ugyanis Erdélyben 1 oktál szőlő=40 erdélyi akó =1280 erdélyi pint=240 nöl,

2251 vagyis 1 erdélyi pint az 0,19 nöl, 0,7 m

2 lenne. Nagyon kis terület ez, nem valószínű, hogy földmérték. így összegzésül azt írhatjuk, hogy 1 pint=0,11 kapás, illetve 13,7—20,6 nöl, vagyis 0,49—0,74 ár; vasi, illetve somogyi, tehát dunántúli előfordulással. 4.2.65. PORCIÓ -Jti~-•

il

\i\.,ii.

f

j\ :

^I

:Í-MÍI\ rjijjpt. • •• ^^ij'!' ,4/: 'P A török hódoltság korában a hadsereg eltartása a föld népének terhe volt, amelyet 1671-től az egyes községekre róttak ki. Ez volt a portio militaris, amelyik a katona és a ló adagjából állott, s amely az 1715-ben létrehozott állandó hadsereg ellátására is szolgált. A ló adagja érdekel most minket. Ez a 18. század elején napi 6 font zab, 6 font széna és heti 3 csomó szalma volt.

2252 Ez a széna porció (6 font= 3,36 kg) lett aztán a termésmennyiségen keresztül Erdély egyes vidékén kivételesen a rét egyik mértéke. Első említése ugyan 1801-ből való (1. később), feltehető, hogy a 18. század vége felé alakulhatott ki. Nagyságára a következő adataim vannak. Alsóbajom (Küküllő) 1801. évi összeírása szerint 1 szekér vagy kaszás az 30 porció.

2253 Bányán (Küküllő) viszont 1804-ben 1 szekér az 60 porció volt,

2254