Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
„ölelt" mennyiség az egység, mert a szénát nem kévézték, az kötetlen volt; a szénát gereblyézték, a réten, kaszálón boglyába gyűjtötték. Az öl tehát nem az ember öle, hanem hosszmérték. Ezzel viszont nem mérhettek szénamennyiséget, tehát terület- vagy térfogatmérték lehet, A területmérték alkalmazása azonban négyszög alakot involvál, a szénát viszont a külterületen boglyába gyűjtötték, ez pedig kerek alaprajzú. Tehát vagy feltételezünk egy négyszög alapú, tehát kazal kezelésű külterületi tárolást, vagy elvetjük az öl területmérték jelentését. Az utóbbi esetben marad a térfogatmérték jelentés, ez esetben azonban azt állítjuk, hogy egy számmal (pl. 15 öl) három kiterjedést fejeztek ki. A területmérésnél a szélességméréssel az egy adat is elegendő volt, mert a másik, a hossz az adott, ismert volt. Itt viszont három ismeretlen és állandóan változó hosszról van szó. Ha arra gondolunk, hogy a köznapi gyakorlat a 17. században, de még a 18. század elején sem ismerte a szorzást, s mint a négyszög-mérték alakulásánál láttuk (ld. 4.2.55.1.), függőleges területet úgy jelöltek, hogy pl. a szélességhez a magasságot hozzáadták, itt is gondolhatnánk arra, hogy a három kiterjedés adatát összeadták. Ennek viszont a boglya közismert alakja — félgömb — mond ellent. Tehát ezt a módszert csak akkor alkalmazhatták, ha a külterületen is négyzetesen, vagyis kazalszerűen tároltak. A másik alkalmazásával a Jászkunságban a redempció (1745) alkalmával találkozunk. 2232 A Jászságban két helyen éltek vele. Dósán 7 öl a szántónál 3324 nöl, vagyis 7/9,5 ár; a rétnél 7422 nöl, vagyis 51,1 ár; a legelőnél 1147 nöl, vagyis 41,3 ár. Fényszarun 7 öl az 5600 nöl, vagyis 20,14 ár. A Kiskunságban nem, a Nagykunságban pedig csak Túrkevén éltek vele, s itt / öl 360 nöl volt, vagyis 12,9 ár. Ez utóbbi önmagát is magyarázza, mert itt a dűlőhossz 360 öl volt (természetesen hosszmértékkel), tehát 1 öl a szélessége az egységnyi területnek, vagyis szélességmérésről van szó; logikus az elnevezés, érthető a mértékalakulás. Megjegyzem viszont, hogy az 1:360 oldalviszony az rendkívüli. Mi a helyzet azonban a másik két településnél? Fényszarun 1 öl szélességgel 56Ö0 öl, vagyis kb. 10 000 m hosszú csík lenne az egység, ami nyilvánvaló képtelenség. Tehát itt másról van szó. Nézzük Dósát. Itt sem más a helyzet, hiszen a legkisebb területnél, a legelőnél is 1 öl szélességgel 1147 öl, vagyis kb. 2100 m-es csík lenne az egység. Ilyen oldalviszony nem létezhet. Hát még a nagyobbaké! Az öl tehát itt nem jelenthet szélességet, pontosabban: 1 öl szélességet. Ha viszont több öl lenne az, miként lehetne akkor egység: 1 öl? A kérdésre nem tudok válaszolni, s nem tudom a név, így a mérték eredetét megmagyarázni. Nem segít hozzá az a tény sem, hogy a Jászkunságban a redempció idejében kivételesen sajátos mértékek és ugyancsak kivételes sajátos nagyságok éltek, 2233 olyan szélső értékekkel, ami itt az ölnél is tapasztalható : 360—5600 nöl, vagyis tizenhatszorozó a különbség. 4.2.62. PASZTA Történeti-etimológiai szótárunk szerint a paszta „sáv, sávszerű szakasz, különösen szántóföldeknek, szőlőskerteknek sávszerű szakasza, melyet a munkások egyszerre fognak fel", vagy ahogyan Czuczor—Fogarasi fogalmazta: „A mezei és
