Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
sem a parcella változatos alakja. Alkalmazták olyankor is, amikor más mértékegységben is megadták a nagyságot, de azt valamiért pontosítani akarták, pl. Kazán (Borsod) 1726-ban, hordóban (ld. 4.2.25.) adván a másik mértéket, 2123 Küköllővárott 1758-ban a kapás (ld. 4.2.29.) mellett, 2124 vagy Tarcalon (Zemplén) 1770-ben a hordóval. 2125 Problémát okoz viszont az, hogy az esetek többségében nem írták meg, milyen lépésró'l van szó (akkor tudták, nekünk esetenként kell a szöveg és adatai alapján kitalálni). Kiszámítottam mindegyiknek mindkét rendszerbeli értékét, a négyszögöl természetesen bécsi. 4.2.53.2. Négyszöglépés, közönséges. A laikus gyakorlatban alkalmazhatták. A vonatkozó hosszmérték (ld. 3.2.11.1.) alapján 7 közönséges négy szöglépés= 0,1110 nöl=0,3994 m\ 4.2.53.3. Négyszöglépés, katonai. A hadsereggel kapcsolatos ügyekben használhatták. A vonatkozó hosszmérték (ld. 3.2.11.2.) alapján 7 katonai négyszöglépés= 0,1516 nöl=0,54517 m\ 4.2.53.4. Négyszöglépés, királyi. Inkább elméleti számítások mértéke volt. A vonatkozó hosszmérték (ld. 3.2.11.3.) alapján 7 királyi négyszöglépés= 0,2445 nöl=0,87946 m 2 . 4.2.53.5. Négyszöglépés, mérnöki. A földmérői gyakorlatban alkalmazták. Szőlők esetében a tőkeállás miatt (4.2.79.) célszerű ezzel számolnunk. A vonatkozó hosszmérték (ld. 3.2.11.4.) alapján 1 mérnöki négy szöglépés=0,1735 nöl=0,6241 m 2 . 4.2.53.6. Négyszöglépés, kettős. Nagyságrendje miatt kivételesen alkalmazhatták, de azért közlöm a vonatkozó hosszmértékek (ld. 3.2.11.5.1.—3.2.11,5.3.) alapján a frekventáltabbak értékeit (kettő azonos nagyságú, de az esetleges félreértések elkerülése érdekében külön-külön közlöm). 4.2.53.6.1. Négyszöglépés, kettős, közönséges=0,6940 nöl=2,4964 m 2 . 4.2.53.6.2. Négyszöglépés, kettős, királyi=0,9773 nöl=3,5156 m 2 . 4.2.53.6.3. Négyszöglépés, kettős, mérnöki=0,6940 nöl=2,4964 m 2 . 4.2.54. NÉGYSZÖGMÉRFÖLD Az alapul szolgáló hosszmérték (ld. 3.2.14.) nagyságrendje következtében ritkán alkalmazták a területmérésnél. Leginkább erdők, faluhatárok nagyságát jelölték vele. Ugyanakkor jó példa a területmérés és a területmérték nehézkes alakulására, illetve az alakulás egyik útjára. A 17. században — mint hasonló más mértékek-
