Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
értékkel átlag 0,5 hold, a tíz nagyságból gyakoriság 0,30/3, 0,33/7, 0,50/51, 0,70/5, 0,80/2 hold a szántónál, a rétnél 0,4—1,0 szélső értékkel 0,5/2 hold, a szőlőnél 0,5—1,0 szélső értékkel 0,5/2 hold; konkrét nagyság a szántónál 400/4, 480, 550, 600/3, 625, 640, 658, 666, 800/2, 900, 1000 nöl, becsülve pedig 400, 528/2, 550/2, 600/5, 650, 700, 800/2 nöl. 4.2.49.17.6. Mérő, pozsonyi — kapás. Sajátos szőlőmértékre (ld. 4.2.29.) vonatkozó viszony. Csak az 1828. évi országos összeírásból van adatom, Erdély kivételével minden nagytájról, 1988 bizonyítván, hogy a pm általános mértékként és számítási egységként országos jellegű. Az adatokat tájrendben sorolom fel, lehetőleg csak a viszonyszámot közlöm — egy pm annyi kapás. Mivel valamennyi adat 1828. évi, az évet nem ismétlem, s természetesen valamennyi szőlőre vonatkozik. Felvidék. Pozsony megye: Bazin 2-3; a megye 4-8, átlag 6; Pozsony 6; Modor 10. Nyitra megye: 1 falu 12, 15. Hont megye 4, 6-7, 9. Bars megye 6,5, Árva megye 2. Zólyom megye: Korpona 10; 1 falu 2-3; a megye 4. Abaúj megye: Kassa 8; a megye 4. Ung megye 3,75. A nagytáj összegezve: 7pozsonyi mérő=2—75 szélső, 3—9 középértékkel átlag 6,6 kapás, a 13 nagyságból gyakori a 4/3, 6/4 kapás. Dunántúl. Sopron megye: Ruszt 1; a megye 8. Esztergom megye: Esztergom 6; a megye 4-5; 1 falu 5-6. Vas megye: Kismarton 6; a megye 6. Fejér megye: Székesfehérvár 6; 1 falu 4. Veszprém megye: 2 város 3-4. Somogy megye 2-4. Baranya megye 2—2,5. A nagytáj összesítve: 7 pozsonyi mérő=l—8 szélső, 3—6 középértékkel átlag 3,1 kapás, a 8 nagyságból gyakori 4/5, 6/5 kapás. Duna—Tisza vidék. Pest megye: Pest 4; a megye 3; 1 falu 3. Békés megye 4; 1 falu 3. Csanád megye 4. Csongrád megye 4. Hajdú kerület: Debrecen 4. Jászkun kerület 4. Összesítve: 7 pozsonyi mérő=3—4 szélső értékkel átlag 3,5 kapás, 2 nagyságból gyakoriság 4/5, 3/2 kapás. Partium. Szatmár megye: Szatmárnémeti 3—3,5; Nagybánya 4—4,5; a megye 4; 1 falu 3, 6—8. Bihar megye 4. Összegezve: 7 pozsonyi mérő=3—8 szélső, 3—4 középértékkel átlag 4 kapás, gyakoriság 3/3, 4/3 kapás. Dél-Magyarország. Bács megye: Újvidék 4, 8; a megye 4. Torontál megye 4. Temes megye: Temesvár 4. Summázva: 7 pozsonyi mérő=4—8 szélső, 4—5 középértékkel átlag 4 kapás, három nagyságból gyakoriság 4/3 kapás. Horvát-szlavón terület. Zágráb megye: Zágráb 7; a megye 4. Várasd megye 10. Körös megye: Kapronca 4; Körös 5, 10; a megye 6; 1 falu 4. Pozsega megye: Pozsega 7,5. Verőce megye: Eszék 2,6; 1 falu 4. Szerem megye 7. Összegezve: 1 pozsonyi mérő=2—10 szélső, 4—7 középértékkel átlag 6 kapás, 8 nagyságból gyakoriság 4/4, 7/3 kapás. A viszonyt összegezve megállapíthatjuk, a szemle igazolta az elöljáróban mondottakat, országos mérték. A szélső értékek, s az átlagok is a Felvidék és a horvátszlavón terület közelítését mutatják, s egyformán egyensúlytalanok is. A másik három közelíti egymást, egyensúlyosabb is, leginkább a Duna—Tisza vidék. Az országos tétel ez: 1 pozsonyi mérő=l—75 szélső, 3—9 középértékkel átlag 5 kapás, a 17 nagyságból gyakoriság 3/4, 4/1%, 6/9, 7/3 kapás, konkrét nagyság pedig 75, 600/2, 800/2 nöl, vagyis 2,7, 21,9, 28,8 ár.
