Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
0,5, 1910 ugyanott 1770-ben a holdat 1600 nölre becsültem (ld. 4.2.24.1.20.), eszerint a pm 800 nöl lenne; Regéc, 1776. 0,5, 1911 ugyanott 1784-ben a hold 1300 nöl volt (ld. 4.2.24.1.20.), így ez a pm 650 nöl lehet; Buzinka, 1777. 0,5, 1912 1814-ben ott a hold 1200 nöl volt (ld. 4.2.24.1.20.), így ez a pm 600 nöl lehet; Alsóvadász, 1802. 0,5, 1913 ugyanaz évben ott a holdat 1200 nölre becsültem (ld. 4.2.24.1.20.), így a pm 600 nöl lenne; a megye, 1828. 0,5. 1914 Ung megye: Felsődomonyal, 1775. 0,5, 1915 ugyanaz évben ott a hold 1100 nöl volt (ld. 4.2.24.1.20.), így a pm 550 nöl; Antalóc, 1782. 0,5, illetve 600 nöl, 1916 a megye, 1789. 0,5. 1917 Bereg megye: Hette, 1757. 0,8—1,0, átlag 0,9 ; 1918 a megye, 1789. 0,5. 1919 Ugocsa megye, 1789. 0,5. 1920 A nagytáj summázva: 1 pozsonyi mérő=0,1—4,0 szélsó' értékkel átlag 0,4, ha a szerdahelyi kivételes nagy értéket is figyelembe veszem, akkor 0,7 hold, leggyakoribb a 7 nagyságból a 0,50/IS hold; illetve 400/2, 480, 600/2 nöl, becsülve pedig 550, 600/3, 650, 800 nöl a szántónál, a rét pedig egy alkalommal 0,4 hold, illetve 480 nöl. Dunántúl. Mosón megye: Lajosfalva, 1696, 0,5; 1921 a megye, 1696. 0,28. 1922 Sopron megye: Püspöki, 1733. 0,7; 1923 Schadendorf, 1733. 0,8 ; 1924 Lövő, 1761. 0,5, 1925 ugyanakkor itt a hold becsülve 1100 (ld. 4.2.24.1.20.), így a pm 550 nöl lenne; Nagycenk, 1793. 0,5, 1926 1814-ben ott a hold 1200 nöl volt (ld. 4.2.24.1.20.), így ez a pm 600 nöl; Sopron, 1828. r. 0,5, sző. 0,5. 1927 Győr megye: Győr, 1828. 0,5, illetve 400 nöl, 1928 sző. 0,5; 1929 a megye, 1828. 0,5. 1930 Vas megye: Egyházasdaróc, 17. század 0,5, 1931 1740. 0,5 ; 1932 Apáti, 1702. 0,5 ; 1933 Vasár, 1733. 0,33 ; 1934 Szombathely, 1733. 0,5 ; 1935 Szőkefölde, 1737. 0,5 ; 1936 Ostfyasszonyfa, 1753. 0,33, 1937 1784. 0,5 ; 1938 Rohonc, 1753. 0,33 ; 1939 Pereszteg, 1812. 0,5. 1940 Veszprém megye: Mezőkomárom, 1757. 0,33 ; 1941 a megye, 1828. 0,5. 1942 Fejérmegye: Mány, 1757. 0,32—1,0, átlag 0,9. 1943 Zala megye: Muraköz, 1679. búza, rozs, zab 0,33, hajdina 0,5, köles 1,0 1944 ; a megye, 1696.0,6 ; 1945 . Keresztúr, 1737. 0,33, 1946 ugyanaz évben a holdat 1500 nölre becsültem (ld. 4.2.24.1.20.), így a pm 528 nöl lenne; Kanizsa, 1743. 0,5, 1947 1754. 0,33, 1948 ugyanaz évben a holdat ott 1600 nölre becsültem (ld. 4.2.24.1.20.), így e pm 528 nöl lenne, 1792.0,5. 1949 Somogy megye: Babocsa, 1714. 0,5; 1950 Markóc, 1743. 0,5, illetve 625 nöl; 1951 Gige, 1746. 0,5; 1952 a megye, 1828. 0,7—0,8. 1953 Tolna megye: Várong, 1736. 0,5; 1954 a megye, 1828. 0,7, illetve 800 nöl. 1955 Baranya megye: Gödre, 1667. (egységként) 0,5; 1956 Pécs, 1734. (vagylagosan) 1,0, 1957 1737. (egységként) 0,5, 1958 1828. 0,4, illetve 640. 1959 Buda, 1828. 0,5, illetve 600 nöl. 1980 A nagytáj összegzése: 1 pozsonyi mérő=0,28—1,0 szélső, 0,3—0,7 középértékkel átlag 0,6 hold, gyakoriság 0,33/1, 0,50/21, 0,70/3 hold, konkrét nagyság 400, 600, 625, 800 nöl, becsülve pedig 528/2, 550, 600 nöl a szántónál; a rétnél egy alkalommal, szőlőnél két alkalommal 0,5 hold. Duna—Tisza vidék. Pest megye: Kalocsa, 1737. 0,5, 1961 ez évben ott a holdat 1600 nölre becsültem (ld. 4.2.24.1.20.), így e pm 800 nöl lenne; Pest, 1828. 0,5. 1962 Békés megye, 1828. 0,7—1,0, átlag 0,8, 1963 r. 1,0. 1964 Hajdú kerület, 1828. 0,5, illetve 650 és 900 nöl. 1965 Szabolcs megye: Kenézlő, 1773. (fejlécben) 0,5, 1866 1785-ben ott a hold 1200 nöl volt (ld. 4.2.24.1.20.), így a pm 600 nöl; Büd, 1774. (fejlécben) 0,5; 1967 Mács, 1779. 0,5; 1968 a megye, 1828. 0,6—1,0, átlag 0,1. 1969 A nagytáj összegezve: 1 pozsonyi mérő=0,5—1,0 szélső értékkel átlag 0,7, a két nagyságból gyakoriság 0,5/6, 0,5/2 hold, a konkrét nagyság 640, 900 nöl, becsülve pedig 600, 800 nöl szántó, rét 1,0 hold.
