Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
6 éves zavaros időszakot, amikor a kis mérő — 53,3 1 űrtartalommal — volt hivatalos, de a gyakorlatban inkább kivételesen használták, illetve mindkettővel éltek. A későbbiekben meglátjuk, hogy földmérték mivoltában miként befolyásolta ezt a gabonamérték-nagyság változása. A pozsonyi mérő mint földmérték nagyságát is más mértékekhez való viszonya alapján vizsgálhatjuk. Nézzük meg, mit mondanak az adatok. A szemlénél lehetőség szerint pm rövidítést alkalmazok a pozsonyi mérőre. 4.2.49.17.1. Mérő, pozsonyi— boglya. Sajátos és ritkán alkalmazott mértékre (ld. 4.2.5.) vonatkozó viszony, s egyúttal bizonyíték a pm általános mivoltára. Csak egy adatom van. Az 1828. évi összeírás szerint Debrecenben, természetesen a rétnél, 1 pm=0,33 boglya. 1890 A nagyságbecsühöz nem segít, de nem is szükséges, mert a debreceni pm nagyságát ismerjük (ld. 4.2.49.17.14.). 4.2.49.17.2. Mérő, pozsonyi — bravi. Területileg sajátos mértékre (ld. 4.2.6.) vonatkozó viszony. Ismét az 1828. évi összeírásban szerepel. Fiúméban a szántónál 1 pm=15, 23,30,33 bravi 1891 Most sincs szükség a segítségre, ezt a pm nagyságot is ismerjük (ld. 4.2.49.17.14.). 4.2.49.17.3. Mérő, pozsonyi — fertály. Ez is területileg sajátos mérték (ld. 4.2.19.), szintén az 1828. évi összeírásból ismerjük a viszonyt. Óbuda környékén a szőlőnél 1 pm=0,75 fertály 1892 Most is ismerjük a vonatkozó pm nagyságát (ld. 4.2.49.17.14.). 4.2.49.17.4. Mérő, pozsonyi — font. Területileg is, művelésileg is sajátos mérték (ld. 4.2.21.) viszonya. Most is az 1828. évi összeírás tájékoztat: Ruszton (Sopron) 1 pm = l font, Sopronban 9 font. 1898 A konkrét nagyságra vonatkozik az előbbi megjegyzés. 4.2.49.17.5. Mérő, pozsonyi — hold. Országos-általános mértékre (ld. 4.2.24.) vonatkozó viszony. A kronológiát már tárgyaltam, a szemlét tehát tájrendben adom. Most is lehetőleg csak a viszonyszámot közlöm — 1 pm annyi hold — ha van rá mód, a konkrét nagyságot is megállapítom, és mivel jelentős többségben a szántó adata, csak az eltérő művelési ágat jelzem r. = rét, sző.=szőlő rövidítéssel. Felvidék. Pozsony megye: Pusztafödémes, 1714. 0,14—0,25, átlag 0,21 ; 1894 Szerdahely, 1749. 1,33—4,0, gyakoriságban 2,0; 1895 Pozsony, 1828. r. 0,4, 1896 de tudjuk, ugyanakkor 480 nöl. 1897 Nyitra megye: Németkürt, 1696. 0,1—0,66, gyakoriság 0,31. 1898 Bars megye: Garamszentbenedek, 1770. 0,5. 1899 Komárom megye: Alsónemeslak, 1821. 0,5; 1900 a megye, 1828. 0,5. 1901 Nógrád megye: Losonctugár, 1810. 0,5, s közli a forrás: 1 pm=600 nöl. 1902 Zólyom megye: Besztercebánya, 1828. 0,5; 1903 Zólyom, 1828. 0,5. 1904 Sáros megye: Peklin, 1766. 0,5; 1905 Peklinben 1790-ben 1 hold 1200 nöl volt (ld. 4.2.24.1.20.), eszerint a pm 600 nöl lenne. Szepes . megye: Friedmann, 1720. 0,25; 1906 Lőcse, 1828. 0,25, illetve 400 nöl; 1907 Késmárk, 1828. 0,28, illetve 400 nöl; 1908 a megye, 1828. 0,5. 1909 Abaúj megye: Györké, 1770.
