Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
4.2.49.4. Mérő, bécsi. Osztrák hivatalos gabonamérték. Földmértékként a II. József-féle kataszteri felmérés alkalmával találkozunk vele. Az alsó-ausztriai — katasztrális — holdra, vagyis 1600 nölre (ld. 4.2.24.2.) való átszámításánál közli az utasítás, hogy az 3 bécsi mérő nagy. 1826 Korábban is annyi volt, 1827 s később is annyi maradt. így adja Tóth Mikolai 1839-ben, 1828 Littrow 1844-ben, 1829 Finály 1853-ban, 1830 Stephens 1855-ben, 1831 Bleibtreu 1861-ben, 1832 Noback 1876-ban. 1833 Tehát 1 bécsi mérő=533,3 nöl, vagyis 79,2 ár. Nálunk csak kivételesen alkalmazták. Két adatom van, mindkettő 1820-ból és Erdélyből való: Radnót (Küküllő) 1834 és Bukova (Hunyad) 1835 összeírásaiban a telek mértéke, a szántó mindegyikénél a hold. 4.2.49.5. Mérő, budai. Mint a budai köbölnél említettem (ld. 4.2.38.5.), Kazimír megállapítása szerint a régi budai gabonamértéknek két típusa volt, a nagyobb: 69,9 1 és a kisebb: 58,33 l. 1836 A terminológiával azonban nem foglalkozott, nem lehet megállapítani mérő vagy köböl, melyik másik, és félreérthető a tételezésnél is a fogalmazás (bár egyes forrásai mérőt emlegetnek). 1837 E terminológiai bizonytalanság miatt vegyük át a köbölnél már tárgyalt (ld. 4.2.38.5.), a fenti űrtartalom alapján megállapított tájékoztató adatokat mint 7 budai mérő nagyságát: a nagyobbik mérték 52,56 kg, a kisebbik 43,80 kg búza, s ennek megfelelően a nagyobb 935 nöl, vagyis 33,6 ár, a kisebb 779 nöl, vagyis 28,0 ár terület lenne. S egy ellentmondásos adattal egészíthetem ki. Bia és Torbágy (Pest) 1736. évi összeírásában Bián a szántót budai mérőben, Torbágyon viszont pozsonyi mérőben adták meg, 1838 az 1738. évi összeírás azonban nem választja el a két helyet, csak budai mérőben adja a szántót. 1839 A nagyságbecsühöz azonban támpontot nem adnak. 4.2.49.6. Mérő, csejtei. Ez is a település határán túlnőtt helyi földmérték, mert nemcsak Csejtén (Nyitra), mint pl. 1691-ben, 1840 hanem Szobotistán (Nyitra) is dívott a szántónál, s az 1671. évi összeírás szerint 7 csejtei mérő=0,21 hold. 1M1 A nagyságbecsühöz támpont az űrtartalom. Egy 1571. évi kamarai konkordancia szerint 2 csejtei mérő=3 nagyszombati mérő, 1842 tehát 1 csejtei = 1,5 nagyszombati. Mivel pedig az utóbbi 31,24 1 (ld. 4.2.49.13.), a csejtei 46,95 1, így 33,62 kg búza férhet bele, ez pedig 623 nöl, vagyis 22,4 ár terület lenne. 4.2.49.7. Mérő, erdélyi. Nincs. Az esetleg ilyen — a latin szövegben metreta — elnevezéssel előforduló mérték helyesen az erdélyi véka (ld. 4.2.85.). 4.2.49.8. Mérő, győri. A város, de lehet, hogy a megye gabonamértékéből lett földmérték. Egy adatom van. Szerencs (Győr) 17. század végi összeírása szerint a szántónál éltek vele. 1843 Nagyságbecsüre támpont ismét az űrtartalom. Lederer szerint a győri mérő 76,8 l, 1844 így 55,30 kg búza fér bele, ami 1024 nöl, vagyis 36,9 ár terület lehet, mint 1 győri mérő nagysága. 4.2.49.9. Mérő, komáromi. Mint az előbbi. Erre is csak egy adatom van. Császár (Komárom) 17. század végi összeírása szerint a szántónál dívott ott. 1845 Ismét az 25 Bogdán 385
