Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
4.2.46. MÁRJÁS Pénz, s éppen e mivoltából lett kivételesen, helyileg sajátosan földmérték. Csak a Nagykunságon a redempció idejében (1745), de ott is csak Túrkevén lett a szőlő földmértéke. Akkora területet jelölt, amekkorát 7 márjásért adtak, ez pedig 4,0 nöl volt, 1769 vagyis 0,4 ár. 4.2.47. MÁZSA Súlymérték, jelen esetben a bécsi mázsa (56,0 kg); a termésmennyiségen keresz tül lett kivételesen, s részben sajátosan földmérték két művelési ágnál. Az egyik a dohányföld: egy mázsa termés adja a területegységet. Sopronban 1778-ban 1 mázsa=1 dohányföld. 1770 Keszthely (Zala) 1849. évi összeírásában ugyanaz, de már nyomtatott űrlap fejlécében, tehát közismert egységként szerepeltetve, így: dohányföld: mázsányi. 1771 Az azonosság íratja a tételt: 7 mázsa = 56,0 kg=l dohány föld. Konkrét nagyságáról a következők alapján tájékozódhatunk. Natorp—Bálványi vizsgálatának 1848 előtt becsült, 1851—1866 között pedig statisztikai adatai szerint 1 kat. holdon átlagosan 473 kg dohány termett, 1772 tehát 1 m 2 =0,082 kg dohány, így a mázsa, vagyis az 56 kg az 6,9 ár, illetve 190 nöl terület termése lehetett. A másik művelési ág a rét: egy mázsa szénatermés adta a rét egységnyi nagyságát. Lehetséges, hogy a hadseregellátási szolgáltatás, a porció (ld. 4.2.65.) hatására alakult ki a 18. század második felében. Legkorábbi adatom 1790. évi, s eszerint Erdélyben 1 mázsa=0,33 szekér széna. 1773 Csakhogy a szekérnek sok fajtája volt (ld. 4.2.76.1.2.), ezt nem ismerve területnagyságot nem becsülhetünk vele. Pelsőcön (Gömör) viszont 1809-ben két viszonyszám mellé konkrét nagyságot is adtak: 1 mázsa=0,08 kaszás=0,0 szekér=100 nöl. 1774 Terény (Hont) 1834. évi összeírásában 1 mázsa=0,1 szekér=0,1 kaszás. 1775 Garany (Zemplén) 1843. évi összeírása szerint pedig ez a tétel: 1 mázsa=0,1 szekér=0,06 hold=80 nöl. 1776 Furdián (Krassó) ugyanaz évben szintén három viszony: 1 mázsa=0,08—1,0, átlag 0,5 szekér=0,33 hold=213 nöl. 1777 A rét tétele tehát ez: 1 mázsa=0,06—0,33 hold; 0,08—0,1 kaszás; 0,08—1,0 szekér; 80, 100, 213 nöl, vagyis 2,76, 3,59, 7,66 ár. Mivel pedig a bécsi mázsa 56 kg, a következő tételeket is írhatjuk: 1 kg széna= 1,42, 1,79, 3,80, átlag 2,34 nöl, vagyis 5,14, 6,43, 13,68, átlag 8,42 m 2 , illetve: 1 nöl=0,70, 0,56, 0,26, átlag 0,51 kg, továbbá: 1 m 2 =0,19, 0,16, 0,07, átlag 0,14 kg. Persze ahhoz, hogy a szénát súlyra mérhessék, azt valahogy „csomagolni" kell, vagyis bálázni, tehát amikor a rét nagyságát mázsában adják, akkor valamilyen módon bálázták is a szénát. Kérdés azonban, mikor mértek, mennyire volt száraz a széna? A nedvességtartalommal növekszik a súly és fordítva. Lehetne, de nem folytatom; így is világos, hogy az egyenlet bal oldala is bizonytalan. S hogy e mennyiséget termő rét területének nagysága a helyi adottságoktól függött, azt a viszonyok és a konkrét nagyságok is mutatják. Vigyázni kell tehát az általáno-
