Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
kiterjedése — amit közölni kellett volna —, mert az ismert adatok alapján kizártnak tarthatjuk, hogy ez négyszögöl lenne. Kiskunság: itt csak egy településnél találkozunk vele a redempciókor, de kétféleképp. Mint területmértékkel, vagyis kötéllel ténylegesen kimért föld az, méghozzá királyi öllel (ld. 3.2.17.7.) mérve, és: 1 kötél első' osztályú föld 6X10 királyi öl=960 királyi négyszögöl, a másodosztályú pedig 11x110 királyi öl =1210 királyi négyszögöl, 1712 vagyis az első osztályú 2602, a másodosztályú pedig 3279 bécsi nöl (majd a felével több), az oldalviszony pedig 1:26,6 és 1:10,0 volt. A másik pedig számítási egység, redempciós kötél, s kétféle nagyságadatunk van. Mindkettőt részleteztem a hold viszonynál (ld. 4.2.39.1.2.), itt csak ismétlem a nagyságot: Gyárfás szerint a redempciókor a tanya föld 28 000, a nyilas 12 800, a fekete 1200, összesen 42 800 nöl; az 1824. évi utólagos vizsgálat szerint pedig a tanyai 25 600, a nyilas 7500, a fekete pedig 14 400, összesen 47 500 nöl. A bizonytalanság miatt vegyük az átlagot: 45 100 nöl. Békés megye egy településére van nagyságadat, a mérő viszonynál már tárgyaltam (ld. 4,2.39.1.4.): Szarvason 1769-ben 1 kötél becsülve 6400 nöl volt. Az adatok jelentős nagyságrendi különbsége is mutatja, hogy a summázásnál két csoportot kell megkülönböztetni. Az egyik a szélesség-hosszúság adattal meghatározott (etalonizált), kimért, illetve más mértékkel meghatározott kötélnagyság. Ennél 7 kötél=234—384, átlag 300, valamint 2602, 3279 és 18 900 nöl, becsülve pedig 1045, 2310, 6400 nöl. A másik csoport a számítási egység nagysága, itt 7 kötél=20 386, továbbá 25 600—96 276, átlag 58 415 és 45 100 nöl, becsülve pedig 60 800 nöl. S tegyük hozzá: a magas érték a síkvidéken van. 6.2.39.1.6. Kötél — szekér. A rét mértékére (ld. 4.2.76.) vonatkozó viszony. Csak két adatom van, de egy megyéből. Makovica (Sáros) 1648. évi összeírása szerint 1 kötél=3 szekér. 1713 A nagyságbecsühöz támpontom nincs. Sáros város 1675. évi összeírása szerint 1 kötél =1,7—2,0, átlag 1,9 szekér. 1714 Támpont a becsühöz most sincs. Summázva: 7 kötél=l,7—3,0, átlag 2,3 szekér, de figyelmeztetnem kell arra, hogy még ha egy megyéről is van szó, a szekér nagysága változó lehet (ld. 4.2.76.1.2.), így az sem kizárt, hogy a két település változó viszonyszáma ellenére is a terület konkrét nagysága közelítő, ha nem azonos. 4.2.39.1.7. Kötél, összefoglaló. Tájilag sajátos (Északkelet-Magyarország), részint föld-, részint területmérték, részint pedig számítási egység. Ennek megfelelően kétféle nagyságrendje van. Az előbbi kicsi, az utóbbi sokkal nagyobb, s ez a nagyság a sík vidékre jellemző. A következő tételnél ezt figyelembe kell venni, mint ahogyan azt is, hogy az egyes mértékek egymással nem egyenlőek. 1 kötél=\ fejsze; 16,0—60,0, átlag 32,8 hold; 1,0—3,0 köböl; 1,3—16, átlag 0,95 kassai köböl; 8,0 mérő; 1,7—3,0, átlag 2,3 szekér; mért nagyság: 234—384, átlag 300, továbbá 2602, 3279 és 18 900 nöl, vagyis 8,6—13,8, átlag 70,5, továbbá 92,6 ár, 1,18 és 6,79 ha; más mértékkel adva: 1045, 2310, 6400 nöl, vagyis 37,6, 83,1, 230,0 ár; számítási egység: 20 386, továbbá 25 600—96 276, átlag 58 415 és
