Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
lagos nevet, pl. Zombor (Zemplén) 1746. évi összeírásában: pozsonyi köböl vagyis mérő. 1641 A pozsonyi köböl megnevezéssel írott forrásban utoljára 1766-ban találkoztam, 1642 de még 1821-ben is rájárt Nagyváthy tolla e névre. 1643 A kettős, illetve a pozsonyi köböl megnevezés használatának feltehetően az lehet az oka, hogy a köböl (cubulus) sokkal régebbi megnevezése a gabonamértéknek, mint a mérő (metreta, modius), az előbbi már a 13. század elején, az utóbbi csak a 16. század elején lesz általánosabb. 1644 Az adatokat tehát ld. a pozsonyi mérőnél: 4.2.49.17. 4.2.38.23. Köböl, rozsnyói. Helyi gabonamértékből lett földmértéke a szántónak, feltehetően Gömör területén, mert az egyetlen adatom nem a névadó településről való: Csetneken dívott az 1633. évi összeírás szerint. 1645 A nagyságbecsühöz támpontom nincs. 4.2.38.24. Köböl, sarlói. Az előbbihez hasonló, most sem a névadó helységből (Bars), de azon megyében levő Gelednekről van adatom; az 1692. évi összeírás szerint dívott ott a szántónál. 1646 Valószínű, hogy azonos az ismert űrtartalmú sarlói szapuval, de nem bizonyos, így a nagyság becslését nem kísérelem meg. 4.2.38.25. Köböl, somorjai. Ez is helyi gabonamértékből lett, szántóra vonatkozó földmérték, s a névadó helység (Pozsony) határán túl is dívott, mert Pozsony város 1646. évi urbáriuma szerint a város környéki falvakban használták, szapunak is nevezve, 1 somorjai köböl=0,18—2,0, átlag 0,54, gyakran 0,4 hold volt. 16 * 7 Pozsonyban 1823-ban 1 hold 1200 nöl volt (ld. 4.2.24.1.20.), ha ezzel számolunk, akkor ez a köböl 216—2400, átlag 648, gyakran 480 nöl lehetett. (Ld. még 4.2.38.1.3.) 4.2.38.26. Köböl, szász. Erdélyben dívó gabonamértékből lett földmértéke a szántónak ott. Feltételezem: nemcsak a szász területeken, mert ha csak néhány adatom is van az alkalmazására, de különböző helyekről. Kertz (Szeben) 1648. évi összeírása, 1648 Örményes (Kolos) 1654. évi, 1649 Kővár 1690. évi, 1650 Fogaras 1707. évi, 1651 Radnót (Küküllő) 1722. évi összeírása 1652 szerint éltek vele e településeknél. A nagyság becsüjéhez támpontom nincs. 4.2.38.27. Köböl, szebeni. A sárosi Kisszeben gabonamértékéből vált földmértékké a szántónál Sáros megye egyes településeinél. így dívott Saigon 1685-ben, 1653 Pécsújfalun 1686-ban, 1654 több faluban — váltakozva a bátfai, eperjesi, kassai köböllel — 1688-ban 1655 és Lukon 1690-ben. 1656 Támpontom nincs a nagyságbecsühöz. 4.2.38.28. Köböl, szécsi. Ez is helyi gabonamértékből lett a szántó földmértéke, de túljutott a névadó településen (Zemplén), mert 1612-ben Vásárhelyen (Zemplén) is éltek vele. 1657 A nagyságbecsühöz támpontom nincs.
