Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
a vonatkozó köbölbe (ha ismerjük az űrtartalmát) hány kg búza fért, aztán pedig a 18—19. századi adatok alapján becsült egységnyi magszükséglettel (0,015 kg/m 2 ) 1533 kiszámítom e köböl területnagyságának metrikus, majd abból a nöl értékét. Alábbiakban tehát e megjegyzésem alapján részletezés nélkül közlöm már az adatokat. 4.2.38.2. Köböl, bártfai. Helyi mérték, Sáros megyében dívott, de csak 17. századi elóTordulását ismerem. 1534 Nagyságára két művelési ágnál van egy-egy adatom. Az egyik funkció szerint a szántónál: Sáros város 1689. évi összeírása szerint 1 bártfai köböl=0,l—0,9, átlag 0,35 hold. 1535 A nagyságbecsühöz támpontom nincs (ld. még 4.2.38.1.3.). A másik általánosított, a kertre, közelebbről a diósra vonatkozik. Sáros város 1688—89. évi összeírása szerint 1 bártfai köböl=0,04 dióskert. 1536 Támpont most sincs. (Ld. még 4.2.38.1.6., 4.2.38.12.1.) 4.2.38.3. Köböl, besztercebányai. Szintén helyi mérték. Csak egy adatom van: Besztercebányán (Zólyom) az 1710. évi összeírás szerint a szántónál éltek vele. 1537 Nagyságra vonatkozó adatom nincs. 4.2.38.4. Köböl, bor. A minőségében a köböl ugyan funkció szerinti mértéke a szőlőnek a termésmennyiségen keresztül, jelölvén akkora szőlőt, amekkorán 1 köböl bor terem, mégis kivételes mérték, s lehet, hogy helyileg sajátos is; csak néhány területen találkoztam vele. így a Doboka megyei Sólyomkőn 1711-ben, 1538 Szatmárban 1664-ben 1539 és Zemplén megyében Szántó, Keresztúr, Mád, Tarcal, Tolcsva szőlőhegyein a 17. század végén és a 18. század elején, 1540 s még sokfelé e megyében. 1541 Nagyságára adatom nincs. Félreértés elkerülése érdekében ismétlem : a borköböl itt a szőlő földmértéke, s hozzáteszem: helyi jelzője nincs, így még tájékoztató nagyságot sem becsülhetek. • 4.2.38.5. Köböl, budai. Az országosnak indult, de a török elől a 16. század végén Pozsony felé költöző, el-eltűnő, nevet hagyó gabonamértékből a 17. század során lett funkció szerint, így a vetőmagszükségleten keresztül a szántó egyik földmértéke. Alkalmazására csak egy adatom van. Regéc (Abaúj) 1680. évi összeírásában találkozunk vele, a kassai köböl (ld. 4.2.38.12.) mellett dívott. 1542 Nagyságáról sajnos nincs adat, csak tájékozódásra van lehetőség. Kazimír a régi budai gabonamértékkel foglalkozva azt állapítja meg, hogy a budai gabonamértéknek két típusa volt, a nagyobb: 69,99 1, és a kisebb: 58,33 l. 1543 Sajnálatos módon azonban a terminológia problémájával nem foglalkozott, így nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy mérő vagy köböl az, s hogy melyik másik. Mindkét értékkel kell tehát figyelembe venni. A bevezetőben említett mód (ld. 4.2.38.1.14.) szerint számolva a nagyobbik budai mérték 52,56 kg, a kisebbik 43,80 kg búza, ennek alapján — s kerekítve — a nagyobbiknál 935 nöl, a kisebbnél 739 nöl lenne a terület mint 1 budai köböl nagysága, ott és akkor. (A terminológia bizonytalansága miatt ld. a budai mérőt is: 4.2.49.5.) •
