Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
Kezdetben funkció szerint csak a szántó mértéke volt, azután hasonló mértékek sorsára jut, a 18. század elején általánossá válik — 1715-ben pl. Nagyoroszfalván (Nógrád) már rétet is mérnek vele 1409 —, s a művelési ágtól független mérték lesz: az 1786. évi összeírásból meglátjuk, hogy majd valamennyi művelési ágé. Nagyságáról három mérték viszony tájékoztat. Ismertetésüknél, mivel az idó' nem problematikus, a bevezetőben mondottak értelmében megyénként csoportosítva közlöm az adatokat. 4.2.35.1.1. Kila — hold. Közkeletű, általános mértékre (ld. 4.2.24.) vonatkozó viszony. Hont megye: Palojta 17. századi összeírása szerint 1 kila=0,6—1,0, átlag 0,74 hold. 1410 E településnél ugyancsak a 17. században 1 hold 1080 nöl volt (ld. 4.2.24.1.20.); ezzel számolva a kila 648—1080, átlag 800 nöl lenne. Pest megye: Kalocsa 1737. évi összeírásában egységként kezelve 1 kila = 1 hold= 2 pozsonyi mérő; 1411 a nagyságbecsühöz támpont nincs. Pánd 1848. évi összeírása szerint 1 kila=0,5 hold, 1412 de tudjuk, hogy ugyanakkor a kila átlag 670 nöl volt (ld. 4.2.35.1.3.). Palota 1749. évi összeírása szerint akila=0,5—0,66, gyakoriságban 0,5 hold, 1413 a településnél viszont a hold 1769-ben 1600 nöl volt (ld. 4.2.24.1.20.), ezzel számolva a kila 800—1056, átlag 800 nöl lenne. Tót 1749. évi összeírása szerint 1 kila=0,25—1,0, gyakoriságban 0,25 hold ; 1414 támpont nincs. Veszprém megye: Szentgálon 1806-ban 1 kila=0,5 hold, ugyanakkor 1000 nöl; 1415 de megjegyzem, hogy e nagyságot ott soknak ítélem: így egy hold 2000 nöl lenne, de ekkora nagyság sem a megyében, sem a tájon nem dívott (ld. 4.2.24.1.20.). A viszonyt összegezve — valamennyi szántóra vonatkozott — írom a tételt: / kila=0,25 és 1,0 szélső értékkel átlag 0,60, gyakoriságban 0,50/3 hold, illetve a kérdőjelezett 1000 nöl, s becsülve 800/2 nöl. 4.2.35.1.2. Kila — mérő, pozsonyi. Országos-hivatalos mértékre vonatkozó viszony, meghúzódhat az adatok mögött annak számolási egység mivolta (ld. 4.2.49.17.). Hont megye: AjnácskŐ 1685. évi összeírása vagylagosan írja: 1 kila vagy 1 pozsonyi mérő. 1416 Ajnácskőre nincs támpontom, de a Felvidéken a pozsonyi mérő legnagyobb nagysága 600 nöl volt (ld. 4.2.49.17.14.), így a kila ugyanakkora lenne. Veszprém megyében az 1828. évi összeírás szerint 1 kila=2 pozsonyi mérő; 1417 a nagyságbecsühöz támpont nincs. Jászkun kerület: Kunszentmárton 1789. évi összeírása szerint 1 kila= 1 pozsonyi mérő, ugyanakkor 800 nöl. 1418 E viszony is a szántóra vonatkozott; összegezve pedig 1 kila=1,0—2,0, illetve 1,0/2 pozsonyi mérő, valamint 800, becsülve 600 nöl. 4.2.35.1.3. Kila — négyszögöl. Konkrét nagyságot közlő viszony, de a négyszögölnél mondottak (ld. 4.2.55.) értelmében csak a 18. század első harmadától
