Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
2. MÉRTÉK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY
2.2.6.1.1.1. A királyi hosszmértékrendszert az előző korszakról szóló könyvemben már tárgyaltam. 1 E korszakban változatlanul tovább él, bár inkább csak egyes tagjai divatoztak. (A részleteket ld. 3.2.1.3., 3.2.6.6., 3.2.9.8., 3.2.11.3., 3.2.11.5.2., 3.2.17.7., 3.2.21.10., 3.2.26.2. és 3.4.3.) Mérték Ujj Hüvelyk Tenyér Arasz Láb Rőf Lépés Kettőslépés Öl Metrikusan Üjj 1 1,953 cm Hüvelyk i% 1 • 2,605 cm Tenyér 4 3 1 7,815 cm Arasz 10 7% #/• 1 19,54 cm Láb 16 12 4 i7 5 1 31,26 cm Rőf 32 24 8 3V. 4 4 / B 2 1 62,52 cm Lépés 48 36 12 3V. 4 4 / B 3 w. 1 93,78 cm Kettőslépés 96 72 24 9V 8 6 3 2 1 1,875 m ói 160 120 40 • 16 10 5 3Va «/, 1 3,126 m A rendszer alapegysége a láb volt (esetleg az öllel), felépítésében kevert számrendű (ez külföldön is gyakori), ami a testrészviszonyok hatása. Ősetalonja az öl, másodika az arasz. A rendszert majdnem kizárólag a földmérésnél használták, ebből következően kevés tagja dívott, főleg és legtovább az öl, amely azonban valamennyi tag viszonyszámát hordozza. 2.2.6.1.1.2. Az erdélyi rendszer tájiból lett e korszakban erdélyi rendszerré. (A részleteket ld. 3.2.6.4., 3.2.9.6., 3.2.17.5., 3.2.21.7., 3.2.30.4. és 3.4.3.) Mérték Vonal 1 12 144 288 864 Hüvelyk 1 12 24 72 Láb Rőf Öl Metrikusan 0,215 cm 2,591 cm 31,10 cm 62,20 cm 1,866 m • _ Vonal Hüvelyk Láb Rőf Öl A rendszer alapegységét nem tudom megállapítani, lehet, hogy ákirályi rőf közvetlen vagy esetleg a singen keressztüli hatására a rőf volt az. A rendszerépítés hatos számrendű, ez viszont osztrák rendszerjellemző; esetleg ez hatott a további alakulásra. 2.2.6.1.1.3. A pozsonyi rendszer helyiből lett országossá. Némely egységének kötelező használatát törvény, központi rendelkezések szabták meg. (A részleteket ld. 3.2.1.5., 3.2.6.8., 3.2.9.12., 3:2.17.11., 3.2.21.18., 3.4.3.)
