Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS

közlöm — egy kaszás annyi pozsonyi mérő —, a mérték nevét csak a félreérthető esetekben írom ki. Az adatokat tájrendben közlöm, s ha van rá mód, kiegészítem a konkrét nagyság adatával. Felvidék. Pozsony megye: Bazin 1,0; Pozsony 2,5, ugyanakkor a kaszás 1200 nöl; Nagyszombat 2,3 és 1600nöl. Trencsén megye: 1 falu 0,5; a megye 2,0. Túróc megye: 1,5. Bars megye: 1 falu 1,5; Körmöcbánya 1,0 és 2,0; Újbánya 2,0. Zólyom megye: Besztercebánya 2,0; Breznóbánya 2,0; Libetbánya 2,0. Hont megye: Bélabánya 1,1; Selmecbánya 1,1,2,0,4,0; a megye 1,0. Szepes megye 2,0. Sáros megye: Eperjes 2,0; Kisszeben 3,0; a megye 2,0. Abaúj megye 1,5 és 2,0. Zemplén megye 1,5. Ung megye 1,0, 1,5, 2,0. Bereg megye 2,0. A nagytáj öszszegezve: 1 kaszás=0,5 és 4,0 szélső, 1,0—2,0 középértékkel átlag 1,88, gyakoriságban 1,0/5, 1,5/4, 2,0/13 pozsonyi mérő. Dunántúl. Sopron megye: 1 falu 1,0; Sopron 1,0; Kismarton 2,0; a megye 0,6. Vas megye: 1 falu 1,25; a megye 2,0. Veszprém megye 2,0. Esztergom megye: Esztergom 1,5; a megye 1,0. Fejér megye: Székesfehérvár 1,75; a megye 0,5. Zala megye: 1 falu 1,5. Somogy megye 0,5 és 1,0. Tolna megye 1,5. Baranya megye: 1 falu 1,5. Summázva a nagytáj: 1 kaszás=0,5 és 2,0 szélső, 1,0—2,0 középértékkel átlag 1,23, gyakoriságban 7,0/4,1,5/5 pozsonyi mérő. Duna—Tisza vidék. Pest megye: Pest 2,0; a megye 2,0. Békés megye 1,0. Összegezve: 1 kaszás 1,0 és 2,0 szélső értékkel átlag 1,5, gyakoriságban 2,0 pozsonyi mérő. Partium. Szatmár megye: 1 falu 4,0; Nagybánya 1,0; Felsőbánya 4,5; a megye 2,0. Összesítve: 1 kaszás—1,0 és 4,5 szélső értékkel átlag 2,9 pozsonyi mérő. Dél-Magyarország. Bács megye: 1 falu 2,0; Újvidék 0,9. Temes megye: Temesvár 0,9. összegezve: 1 kaszás=0,9 és 2,0 szélső értékkel átlag 1,4, gyakoriságban 0,9 pozsonyi mérő. Horvát-szlavón terület. Zágráb megye: 1 falu 1,0. Körös megye: Kapronca 1,0; Körös 0,5, s tudjuk, hogy 900 nöl. Verőce megye: Eszék 1,5; a megye 1,75, s tudjuk, hogy 1000 nöl. Pozsega megye 2,0, ugyanakkor 1296 nöl. A nagytáj összegezve: 1 kaszás=0,5 és 2,0 szélső értékkel átlag 1,29, gyakoriságban 7,5/2 pozsonyi mérő. A viszonyt összegezve a táji hatást csak részben állapíthatjuk meg, mert három nagytájra kevés az adatunk. A maradtakból a Dunántúl és a horvát-szlavón terület közelítően egyforma, a Felvidék jóval egyensúlytalanabb és magasabb értékű, a szélső értékek és az átlagok így jeleznek, így sorol a gyakoriság is. A konkrét nagyság kevés adata is erre utal. A nagyságot így summázhatjuk: 1 kaszás=0,5 és 4,5 szélső, 1,0—2,0 középértékkel átlag 1,7, gyakoriságban 7,0/12, 7,5/10, 2,0/19 pozsonyi mérő. De kapcsoljuk össze a konkrét nagyságokat a pozsonyi mérővel az 1 kaszás nagyságában: 0,5 pozsonyi mérő 900nöl, 1,5 pozsonyi mérő az 800 és kétszer 900 nöl, 1,75 pozsonyi mérő az 1000 nöl, a 2,0 pozsonyi mérő az 1200, 1296 és 1600 nöl, 2,3 pozsonyi mérő az 1600 és 2,5 pozsonyi mérő az 1200 nöl. Vagyis mutatják, hogy a helyi tényleges nagyság mint gyakorlati érték érvényesül, amit egyébként a szélső értékek, az átlagok is mutatnak, és sejtetik azt is, hogy az egyes