Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
1,73, átlag 1,36 akó; 1091 de tudjuk azt, hogy Szentgyörgyön 1838-ban 1 kapás 70 nöl volt (ld. 4.2.29.1.14.). Tokaj-Hegyalján (Zemplén) Szirmay szerint 1803-ban 1 kapás 3 akó volt, 1092 de tudjuk, hogy ugyanakkor 1 akó 66 nöl volt(ld. 4.2.1.1.6.), így ez a kapás 198 nöl. Szarvas (Verőce) 1828. évi összeírásában (egységként kezelve) 1 kapás=2,0 akó, 1093 támpont nincs. A viszonyt összesítve megállapíthatjuk, hogy sem az idő, sem a nagytáj nem alakít. 1 kapás=0,25 és 5,3 szélső értékkel átlag 2,0 akó, de minden településnél más, s az egyes települések szélső értékei mutatják, hogy azokon belül szőlőnként is más a nagyság, ami természetes következménye a szőlőnként változó termésnek. Konkrét nagyságot három esetben, más viszony alapján idéztem: Szentgyörgy 70, Sopron 64, Kőszeg 80 nöl, s csak Tokaj-Hegyalján becsültem 198 nölre. 4.2.29.1.1.1. Kapás — akó, erdélyi. A nagytájra vonatkozó mérték (ld. 4.2.1.2.) viszonyára két adatom van. Ebesfalva (Küküllő) 1714. évi összeírása szerint 1 kapás=6,8 erdélyi akó, 1094 de tudjuk, hogy a kapás akkor 32,97 nöl volt (ld. 4.2.29.1.14.). Szilágycsehi (B. Szolnok) ugyanez évi összeírása szerint 1 kapás = 4,1 erdélyi akó; 1095 a nagyságbecsühöz támpont nincs. E viszonynál tehát 1 kapás =4,1—6,8 erdélyi akó, s a nagyobbik értéknél 32,97 nöl. 4.2.29.1.1.2. Kapás — akó, pozsonyi. Az országos mértékre (ld. 4.2.1.3.) vonatkozó viszonyra is csak két adatom van: Diósgyőr (Borsod) 1720. évi összeírása szerint 1 kapás = 1 pozsonyi akó, 1096 a nagyságbecsühöz támpont nincs; a Várasd megyei 1732. évi összeírásban a kapás nagyságát stertinben (ld. 4.2.72.) adják meg, de megírták, hogy 1 stertin=10 pozsonyi akó, így 1 kapás = l,22, illetve 1,85 pozsonyi akó, 1097 támpont nincs. A viszonyt summázva: 1 kapás=1,0—1,85pozsonyi akó. 4.2.29.1.1.3. Kapás — akó, összefoglaló. A mondottak értelmében természetes az, hogy minden esetben más a nagyság, így 1 kapás=0,l és 6,8 szélső, 1,0—3,0 középértékkel az átlag 2,5 akó, ami csak általános tájékoztató adat lehet. Ez a néhány adat is jól érzékelteti, nem hogy a táj, de még a konkrét területnagyság sem olyan meghatározó a termésnél, mint maga a szőlő, s egyúttal mutatja azt is, hogy már módosult az eredeti meghatározás, már nem egy napi munka a kapás nagysága. 4.2.29.1.2. Kapás — barázda. Ménes (Arad) 18. századi összeírásában szerepel ez a kivételes viszony, mely szerint 1 kapás=6,5 és 10,8 szélső értékkel átlag 9,1 barázda. 1099 A barázdával már részletesen foglalkoztam (ld. 4.2.4.), itt csak annyit: a nagyságbecsühöz segítséget nem ad. 4.2.29.1.3. Kapás — bravi. A területileg sajátos mérték (ld. 4.2.6.) viszonyára csak egy adatom van. Az 1828. évi összeírás szerint Fiúméban 1 kapás, 0,5 0,7, illetve 0,8 bravi, 1099 de tudjuk azt is, hogy 1 kapás 35, 44, illetve 55 nöl volt. 1100
