Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS

4.2.26. ICCE 4.2.26.1. Általában. Az előző korszakból él tovább,

1050 űrmértékből lett földmérték, a művelési ágaknak megfelelően kétféleképp, a kertnél a vetőmagszükségletből, a szőlőnél a termésmennyiségből: közvetlenül a termett bor vagy közvetve a hegyvám mennyiségéből. A kertnél tehát akkora földterületet jelent, amekkorát 1 icce maggal be lehet vetni. A terület nagysága, így a vetőmagszükséglet azonban két tényezőtől függ. Először a vetőmag mivoltától. Apró magból több, nagyobból kevesebb fér az űrmértékbe, jelenleg az iccébe. Másodszor függ a vetéssűrűségtől, ez pedig a növény mivoltából következő helyigénytől: mennél ritkábban kell ültetni, annál kevesebb kell belőle, és fordítva. Ha tehát a vetőmag mivoltát nem ismerjük, s más adatunk nincs, az űrmérték, jelenleg az icce számából a vetőterület nagyságára nem következtethetünk. Ha ismerjük a magot, még mindig tudni kell, milyen iccéről van szó? Bor vagy gabona iccét használtak e célra, illetve: melyik hely az, mi a jelzője? Bár az icce mint űrmérték rendszertag: 1 icce=0,5 pint=2 meszely, konkrét nagysága hely szerint változott. Az icce a latin nyelvű forrásokban e korszakban is justa, modius,

1051 vagy média,

1052 a német nyelvűben Halbe.

1053 A körülményektől függően az iccét nemcsak önmagában, hanem más űrmértékből lett földmérték kiegészítéseként is használták, pl. az akó (ld. 4.2.1.), a csöbör (ld. 4.2.8.), a köböl (ld. 4.2.38.), a pint (ld. 4.2.64.), a vödör (ld. 4.2.88.) mellett. A viszonyt több alegységgel ismerjük, vegyük előbb az általános icce adatait. Az 1786-ban induló II. József-féle kataszteri felmérésből kaptunk néhány biztos adatot a kertre.

10541 Békés városban a veteményeskertnél 1 icce=30 nöl —5 +8 nöl szélső értékekkel. Heves megyében 5 falu is tájékoztat: Aldebrőn a veteményesnél 1 icce=10nöl —0 +2 nöl szélső értékekkel; Erken a tököskertnél 1 icce=450 nöl —10 —20 nöl szélső értékekkel; Ivánkán a veteményesnél 1 icce= 10 nöl —0 +2 nöl szélső értékekkel; Kálón a veteményesnél 1 icce=10nöl — 1+2 nöl szélső értékekkel, a tököskertnél pedig 1 icce=240nÖl —10 +30 nöl szélső értékekkel; Poroszlón a veteményesnél 1 icce=10nöl —0 +1 nöl szélső értékekkel. — A veteményeskertnél tehát 1 icce=9 és 38 szélső értékkel gyakoriságban 10 nöl, vagyis 0,32—1,4, gyakoriságban 0,36 ár Hevesben; Békésben 30 nöl, vagyis 1,1 ár; a tököskertnél Hevesben=240—470 szélső értékkel gyakoriságban 250, illetve 450 nöl, vagyis 8,6—16,9 gyakoriságban 8,9, illetve 16,2 ár. A nagyságrendi különbségek magyarázatát nehezíti az, hogy nem tudjuk, milyen iccéről van szó. A veteményes esetében a békési és a hevesi adat jelentős különbségét esetleg magyarázhatja az is, hogy a békési icce nagyobb volt. Végképp megakadályozza a magyarázatot az, hogy nem tudjuk, milyen vetemény magjáról van szó, s milyen technikával veteményeztek. A hevesi helyek egyezése mindegyiknél azonosságot sejtet, de a tököskertnél jelentősen különbözik két hely adata. Hogy jelentős nagyságrenddel tér el a veteményesétől, az érthető: a tökmag nagy és a töknek nagy a helyigénye, ha guggonülő is. De a két falué miért tér el jelentő-