Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
így csak azt írhatom fel, az előbbiekre figyelmeztetve, hogy / hold rét=0,5—3,0 szekér széna. 4.2.24.1.29. Hold — üst. Horvát-szlavón területen a szilvásnál egy alkalommal előforduló mérték (ld. 4.2.83.) viszonya. Blackó (Pozsega) 1762. évi összeírásában, egységként (sing.) kezelve szerepel: 1 hold=50 üst=250 oka szilva. 960 De hiába tudjuk, hogy 1 oka 1779-ben a helytartótanács szerint 2,25 font, Littrow szerint 1844-ben 2,27 font, 961 vagyis 1,27 kg, nem segít a hold nagyságának becsüjéhez. Szerencsére azt már a fánál 2000 nölre becsülhettem (ld. 4.2.16.). 4.2.24.1.30. Hold — véka. Ismét gabonamértékből lett, így a szántónál szokásos mértékre (ld. 4.2.86.) vonatkozó viszony. Adataim. Várad (Bihar) 1633. évi összeírása szerint 1 hold=4 véka. 962 A nagyságbecsühöz támpontot nem ad, viszont tudjuk, hogy Váradon 1691-ben 1 hold 1100 nöl volt (ld. 4.2.24.1.20.), feltételezhetjük ezt a nagyságot ez esetben is. Kál (Maros) 1642. évi osztályakor 1 hold=5 véka. 983 A táj és a viszonyszám alapján feltételezhetnénk, hogy ez erdélyi véka, de a becsüt ez esetben nem tartom reálisnak. Hont megye 1694. évi statútuma szerint 1 hold=2 báti fertály, vagyis véka. 964 A becsühöz támpontot nem adott. Az 1828. évi összeírás szerint Arad, Békés és Csanád megyékben 1 hold az 3 véka, Csanád 1 falujában 3,4 véka a szántónál, és kivételesen — tehát nem funkció szerint — a rétnél Hevesben 4 véka, 965 s tudjuk, ugyanakkor Csanádban 1 hold 1100 nöl volt, 966 a többire nincs adatunk. Tóth Mikolai szerint 1839-ben Erdélyben 1 hold=5 erdélyi véka, s azt is megmondja, hogy a hold 1600 nöl, 967 és annyi a gubernium szerint is. 968 A viszony összefoglalásaként ezt írhatjuk: / hold=2,0—5,0 véka a szántónál (kivételesen a rétnél 1 faluban 4 véka), egy esetben 4 vékánál feltételeztünk 1100 nölet, s bizonyosan 1 esetben 3 vékával 1100 nöl, vagyis 40,0 ár, illetve 1 esetben 5 erdélyi vékával 1600 nöl, vagyis 57,5 ár. 4.2.24.1.31. Hold általában, összefoglaló. Megismétlem a figyelmeztetést: adattartományunk korlátozott, s egyenetlenül az, mégis úgy vélem, reprezentál. Az adatokat célszerű nagytájakon belül megyénként áttekinteni, hogy a hely mérték- és nagyságalakító hatását valamennyi viszony tekintetében megállapíthassuk, természetesen tudva azt, hogy a megye mint közigazgatási terület nem azonos a hagyomány és a szokás életterületével, de más megoldásra nincs lehetőség, mint ahogyan a terület és az idő részletezésére sem. A megye neve után közlöm az év-* kört (a 17. század alatt annak végét, s csak néhány adatot, a 18. század alatt az adatok harmadát, a 19. század alatt pedig azt a 60-as évekig terjedően és az adatok többségét értve), majd a vonatkozó mértékek nagyságát, amelyek 1 holdnak megfelelőek (de ez utóbbit nem ismétlem végig). A mértékeket jelzőtlen nevük betűrendjében sorolom, kivéve a nölet, mert ezzel zárom a sort. Nem ismétlem az esetleges szélső, középérték, átlag szavakat, a vonatkozó számoknál szereplő á. jelenti azt, a gyakoriságot pedig az ismert index mutatja A művelési ág jelölésével már nem terhelem a szöveget. Ha viszont egy mértékből több adat is van, ; jel
