Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
négyszögrúd 17. századi típusával (ld. 4.2.56.2.) kell számolnunk, így ez a hold 1137 nöl lenne. A Nagykunság redempciójakor (1745), de csak Kunszentmiklóson 1 hold = Vití, vagyis 0,06 léc, de azt is tudjuk, hogy a hold 1200 nöl volt, 948 így a hold nagyságát nem kell meghatároznunk, a viszony nagyobb egységre utal, a rúd ez esetben nem lehet né gyszögrúdld.4 .2.70.). Hasonló a helyzet Szentesen ugyanakkor, mikoris 1 hold=7 10 , vagyis 0,1 pózna, s tudjuk, hogy katasztrális holdról van szó. 949 A fentiek értelmében tehát a viszonyt csak vagylagosan írhatjuk tételnek: 1 hold=160, vagy 0,06—0,1 rúd. 4.2.24.1.26. Hold — szántó. A sajátos mérték (ld. 4.2.73.) viszonyára csak egy adatom van. Az 1828. évi összeírás szerint Szegeden / hold=1 szántó,™ de tudjuk, hogy a hold Szegeden 1100—1200 nöl volt. 951 4.2.24.1.27. Hold — szapu. A viszony második tagja ritka, s a Felvidéken dívó gabonamértékből lett földmértékre (ld. 4.2.74.) vonatkozik, így a szántó mértéke. Két adatom van. Pozsony város és környékének 1656. évi összeírása szerint 1 hold=0,5—-5,5, átlag és gyakoriságban 2,5 somorjai szapu. 952 A viszony a holdnagyságbecs ühöz nem segít, fordítva kell majd próbálkozni. Kisvicsap (Nyitra) 1692. évi összeírása szerint 1 hold=2,17 szapu. 953 Most sem kaptunk támpontot a becsühöz. A fentiek szerint 1 hold=2,17—2,5 szapu. 4.2.24.1.28. Hold — szekér. A rét országosan közkeletű mértékére (ld. 4.2.76.) vonatkozó viszony aránylag ritka. Érthetően az, mert a szekér a művelési ágra jellegzetes többi mértékkel került inkább viszonyba. A 17. századra nincs is adatom. Nagybánya (Szatmár) 1712. évi összeírásában 1 hold=0,5 szekér, de megírták, hogy a rét sovány. 954 A nagyságbecsühöz támpontot nem ad. Arad 1766. évi urbáriumában 1 hold=2 szekér. 955 Támpontot most sem kaptunk. Makovica (Sáros) 1787. évi összeírásában, egységként kezelve 1 hold az (seu) 1 négymázsás szekér, ti. széna, s tegyük hozzá, hogy a hold a szántónál 1200 nöl volt. 956 Nem tételezhetjük fel, hogy a rétnél is ennyi volt, mert a széna mennyisége (2,24 q) nagyon kevés (ld. később és 4.2.47.). A szekér sem ad támpontot (ld. 4.2.76.). Vadas (Pest) 1808. évi összeírásában 1 hold rét=l négyfogatú szekér =1 öl széna. 957 Az öl térfogat értelmű, de ebből a hold nagyságára nem következtethetünk, s a szekér most sem ad támpontot. Garany (Zemplén) 1843. évi összeírásában, egységként kezelve, 1 hold rét= 1200 nöl = 1,5 szekér=15 mázsa széna, 958 vagyis 8,4 q. Furdia (Krassó) ugyanaz évi összeírásában, szintén egységként 1 hold rét=2—3 parasztszekér, átlag 3 mázsa, így=6—9 mázsa széna, 959 vagyis 3,36—4,05 q, de támpontot nem kaptunk. Látható, hogy e viszony alapján nem lehet a hold nagyságára következtetni, mert az jelentősen függ a szekér típusától (ld. 4.2.76.1.1.). A mázsa (ld. 4.2.47.) kiegészítés sem segít, mert a széna mennyisége végső fokon a rét fekvésétől és a széna milyenségétől függ, még átlagtermés esetében is (tehát az időjárást kikapcsolva).
