Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS

Nézzük meg ezután, nagytájanként milyen jellegzetességeket tapasztalunk, de a becsült értékeket ne vegyük figyelembe: részint bizonytalanok, részint nincsenek minden nagytájnál. Elöljáróban azt is megállapíthatjuk, hogy ezek a jellegzetességek az egyedi nagyságoknál a kistájra, megyén belül is egy-egy településre jellemzőek inkább, s csak ezen keresztül a nagytájra, de ezek mennyisége és a gyakoriság már a nagytájra. Természetesen azt is figyelembe kell venni, hogy korlátozott, de nem egységesen korlátozott az adattartományunk. És most nézzük az adatokat. Felvidék. 10 nagyságból sajátos: 1230, 2400nöl, tehát 2 nagyság=20%, Gyakori 4 nagyság=40%: 1200/44, 1600/23, 1100/14, 1300/10 nöl. Dunántúl. A 21 nagyságból sajátos: 850, 1070, 1248, 1350, 1400, 1500, 1550, 1630, 1640, 1700, 1730, 1800, 2100, 2200 nöl, tehát 14 nagyság=70%. Gyakori 1200/38, 1600/32, 1100/14 nöl, 3 nagyság=14%. Duna—Tisza vidék. A7 nagyságból sajátos az 1147 nöl, így 1 nagyság=14%. Gyakori: 1200/29,1600/29, 1100/8 nöl, 3nagyság=43%. Erdély-Partium. A 7 nagyságból sajátos 562, 891 nöl, tehát 2 nagyság=26%. Gyakori: 1100/25, 1600/10, 1200/8 nöl, így 3 nagyság=43%. Dél-Magyarország. A 6 nagyságból sajátos: 2000, 2200nöl, így 2 nagyság=33%. Gyakori: 1600/15, 1100/5 nöl, tehát 2 nagyság=33 %. Horváth-szlavón terület. A 6 nagyságból sajátos: 1296, 2000, 4800 nöl, tehát 3 nagyság=50%. Gyakori: 1600/5, 2000/4 nöl, így 2 nagyság = 33%. A Felvidéken tehát kevés a sajátos nagyság, s azok a középső, felső nagyságrenden helyezkednek. A Dunántúlon a legtöbb a sajátos nagyság és a legkisebbtől a legnagyobb értékig húzódik soruk. Viszont —• és következőleg — itt a legkevesebb a gyakori nagyság, s itt is a kisebb érték a jellemző. A Duna—Tisza vidéken kevesebb a sajátos nagyság, s középen helyezkedik. A gyakori nagyság viszont sok, és a kisebb és nagyobb terület aránya már közelít. Erdély, Partium: valamivel több a sajátos nagyság, de az kis értékű. A gyakoriság itt is sok, ismét a kisebb érték a jellemző. Dél-Magyarországon valamivel több a sajátos nagyság, s az magas értékű. A gyakori nagyság kevés, s a nagyobb érték a jellemzőbb. Horváth-Szlavón területen sok a sajátos nagyság, a közép, de inkább a magas érték a súlyos. A gyakori nagyság kevés, kizárólag a magas érték a jellemző. Országosan pedig a következő a helyzet. (Ismételten figyelmeztetnem kell az adattartomány korlátozott, de nem egységesen korlátozott voltára.) 57 megyekerület 328 településétől kaptunk 424 adatot a 17—19. századból. Konkrétan / hold 562—4800 szélső, 600—2000 közép, 1000—1800 gyakoribb középértékkel a következő négyszögöl nagyságú: 562, 600/3, 800,850, 891, 900/2,1000/19, 1070, 1100/16, 1147, 1200/116, 1230, 1248, 1296/2, 1300/20, 1350, 1400/2, 1500, 1550, 1600/114,1630,1640,1700/9,1730/3,1800/4, 2000/6, 2100, 2200/3, 2400, 4800 nöl; vagyis 20,2—172,6 szélső, 21,6—71,9 közép, 36,0—64,6 gyakoribb középértékkel 20,2, 21,6, 28,7, 30,6, 32,0, 32,4, 36,0, 38,5, 39,6, 41,2, 43,2, 44,2, 44,9, 46,8, 48,6, 50,4, 54,0, 55,7, 57,5, 58,6, 59,0, 61,5, 62,2, 64,6, 71, 75,5, 79,1, 86,3,172,6 ár. A 30 nagyságból 22 a sajátos, tehát 73%. A becsült adatoknál 1 hold 620—3200 szélső, 800—1590nöl középérték mellett a következő nagyságú: 800, 1010, 1080, 1090, 1100/5, 1137, 1144, 1200/6, 1250, 1325, 1346, 1488, 1600/6, 3200 nöl, vagyis 22,3—115,1 szélső, 28,8—57,2 középértékkel 22,3, 28,8, 36,3, 38,8, 39,2,