Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
éppen tehát a gyakoriságnál. Mindezeket az adatok értékelésénél és további alkalmazásánál figyelembe kell venni, így a következő adat-összefoglalásnál is. A mérők három csoportját kell megkülönböztetni. 1 hold= a helyieknél 1,0 és 6,0 szélső értékkel átlag 4,1 mérő', a pozsonyinál 1,0 és 10,0 szélső, 1,0—3,0 középértékkel átlag és gyakoriság 2,0 mérő (21 eset), ritkábban 3,0 mérő (5 eset); az általánosnál 0,5 és 4,6 szélső, 1,0 és 3,0 középértékkel átlag 2,91, gyakoriság 2,0 (14 eset), ritkábban 3,0 mérő (5 eset). A hold konkrét nagyságára e viszony alapján csak néhány alkalommal következtethettünk, így 1 hold=1100 nöl=39,5 ár= 2 mérő (3 eset), = 1200 nöl=43,2 ár=2 mérő (4 eset), = 1600 nöl=57,5 ár=3 mérő (4 eset). A bizonyosan megadott nagyságok a következők voltak: 1 hold=1100 nöl=39,5 ár=2 mérő (2 eset), = 1200 nöl=43,2 ár=2 mérő (6 eset)=2,5 mérő, = 1250 nöl=45,0 ár=2 mérő, 1296 nöl=46,6 ár=2,0 mérö, = 1600 nöl=57,5 ár 2,0, 2,5 és 4,0 mérő,=2000 nöl=71,9 ár=3,0, 3,5 mérő, =2200 nöl=79,l ár= 3,6 mérő. Ezekből az 1100 és 1600 nöl=2,0 mérő adat kivételével valamennyi pozsonyi mérő. Mind a mérő, mind a négyszögöladatok szórásukkal figyelmeztetnek arra, hogy az általánosítással vigyázni kell, különös tekintettel a viszony említett számítási kulcs szerepére. 4.2.24.1.18. Hold — napszám. Az általános mérték (ld. 4.2.50.) viszonyra csak egy adatom van: az 1828. évi összeírás szerint Pozsony városban a szántónál 1 hold=l napszám, 6 ™ s mivel ugyanakkor 1 napszám = 1200 nöl, 6 " 71 a hold nagysága is akkora. 4.2.24.1.19. Hold—négyszöglépés. A viszony második tagja utólagos elnevezés, a forrásokban ugyanis még csak a kijelölt szorzás szerepel — X lépés hosszú, Y lépés széles — mint a területmérés első fázisa. A második fázis, vagyis a négyszöglépés kialakulása (ld. 4.2.53.), a szorzás elvégzése és a szorzat megnevezése a 18. század második felében, a mértani ismeretek terjedésével kezdődik. Adataim korábbiak, valamennyi a szántóra vonatkozik. Mohács (Baranya) egész határának 17. század végi felmérésekor előírták, hogy minden hold szélességben 30, hosszúságban 400 lépés (passus) legyen, 672 vagyis 12 000 négy szöglépés. Csakhogy a lépésnek nincs jelzője, s a passus négyféle rendes és ötféle kettőslépés is lehet (ld. 3.2.11.), így csak a nagyságrend igazít el. A kettőslépés kisebbjével is 8000 nőinél több lenne a hold, ami képtelenség. A további próbálkozás mondja meg nekünk a rendes lépés közönségese ez a passus, azaz hogy négyszöglépés; annak váltószámával (ld. 4.2.53.) ez a hold 1680nöl. A Tisza—Maros menti határőrvidék 1720. évi felmérésekor a haditanács, illetve kamarai főhadbiztosság elrendelte, hogy a hold széltében 40, hosszában 180 mérnöki lépés legyen, 673 vagyis 7200 mérnöki négyszöglépés; annak váltószámával (ld. 4.2.53.) ez a hold 1250 nöl, s ennyi a határőrvidékhez nem tartozó Szabadkán (Bács) is. 674 Ez a hold a déli részeken terjedhetett, mert Markóc (Somogy) 1743. összeírásában is ez a hold nagysága, csak más az oldalviszony: 24x 300 lépés. 675 A viszonyra tehát két konkrét nagyságot kaptunk: 1 hold =7200 és 12 000 négyszöglépés=1250 és 1680 nöl=49,9 és 57,9 ár.
