Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
4.2.24.1.17.4. Hold — mérő, nagyszombati. A viszony a 16. század második felétől a 17. század végéig a nevében jelzett település környékénél nagyobb területen dívó mértékre (ld. 4.2.49.13.) vonatkozik, mégis csak néhány adatunk van. Galgóc (Nyitra), 1610: összeírásában 1 hold=6,4 és 7,6 szélső értékkel átlag 7,0 nagyszombati mérő, 608 a nagyságbecsühöz támpont nincs. Sempte (Nyitra), 1638: 1 hold=4,0 és 10,6 szélső értékkel átlag 6,9, gyakoriságban 6,0 nagyszombat mérő, 609 támpont nincs. Lajosfalva (Mosón) 1696. évi összeírásában 1 hold=4,0i nagyszombati mérő, s érdemes megjegyezni, hogy a másik két nyomásban pozsonyi mérőhöz viszonyítottak (ld. 4.2.24.1.17.6.), támpont nincs. Taksony (Pozsony) 17. század végi összeírásában 1 hold Taksonyban 8,6, Tardoson, Nyéken 4,0, Pallócon 4,5 nagyszombati mérő. 610 A viszony mutatja, hogy a nagyszombati mérő viszonylag kicsi. Summázva: 7 hold=4,0 és 10,6 szélső értékkel átlag 5,3, két esetben gyakoriság 4,0 nagyszombati mérő. A hold konkrét nagyságát nem állapíthattuk meg. 4.2.24.1.17.5. Hold — mérő, öreg. A mérő (ld. 4.2.49.14.) jelzőjét helyire nem alakíthatom, mert csak egy adatom van e viszonyra. Aranyos (Komárom) 1743. évi összeírásában 1 hold=l,5—3,0, átlag és gyakoriság 2,3 öreg mérő. 611 A nagyság becsüjéhez támpont nincs. 4.2.24.1.17.6. Hold — mérő, pozsonyi. A viszony az egész korszakban országosan általános mértékre vonatkozik, amely törvény által megszabott volt, s már korábban is, de az úrbérrendezéstől (1767-től) rendszeresen átszámítási egység (2 pozsonyi mérő= 1 hold, illetve fordítva, ld. 4.2.49.17.) lett, így könnyen lehetséges, hogy adataink egy részénél más helyi mértékeket takar, illetve egységesítette az eredetileg változó helyi mérték viszonyait. És ez vonatkozik az esetenként kapott konkrét nagy ságadatokra is. Az adatokat részben a mondottak értelmében, részben a vonatkozó összefoglalóban (ld. 4.2.24.1.17.8.) végzett táji csoportosítás miatt időrendben mutatom be. Az ismétlések elkerülése érdekében amikor csak lehet a hely, év, viszonyszám (egy hold annyi pozsonyi mérő) adatokat közlöm, a pozsonyi mérőt rövidítem: pm. Ha a nagyságbecsühöz támpontom nincs, nem írom ki ismételten. Nagyszombat (Pozsony), 1601: már egységként (sing. per) 2,0. 612 Gödre (Baranya), 1667: ugyanúgy 2,0. 613 Muraköz (Zala) 1679. évi összeírása szintén egységként (quodvis), de differenciál: 1 hold búza, rozs, zab=3 pm., hajdina=2 pm., köles = 1 pm. 614 Többször említettem, a differenciáltságot a szemnagyság és a vetősűrűség különbsége okozza, de ellentmond egy ugyanaz évi másik adatnak, amikor is szintén pm. a mérték és a hajdina a búzával együtt azonos mennyiséggel szerepel (ld. 4.2.24.1.13.1.). Tudjuk azt, hogy 1786-ban Zala megyében gyakoriságban 1 hold=1600 nöl, illetve 1 pm.=530 nöl (ld. 4.2.24.1.20., 4.2.49.17.14.), így ez a hold is akkora lehet. Lajosfalva (Mosón) 1696. évi összeírásában az első nyomásnál nagyszombati mérővel (ld. 4.2.24.1.17.4.) számoltak (1 hold=4 nagyszombati mérő), a másik kettőben ezzel a mértékkel, de nem egyformán: a második nyomásban 1 hold=3,0 pm., a harmadikban=2,0 pm. 615 A nagyszombati
