Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
Liszka (Zemplén) ugyanaz évi összeírásában 1 hold átlagosan 3,25 köböl, 487 támpont nincs. Bökényfalu (Ugocsa) 1645. évi összeírásában 1 hold=4 köböl. 488 Ugocsában 1828-ban 1 köböl az 1200 nöl volt (ld. 4.2.38.11.), de nem számolhatunk vele, a nagyságrend ismét helyi köbölre utal. Újfalu (Bereg) 1645. évi összeírásában 1 hold =1,24—1,29 köböl, 489 támpont nincs. Eberhard (Pozsony) 1660. évi összeírásában 1 hold= 1,7—4,0, átlagosan 3,9 köböl; 490 a 40 évvel korábban mondottak most is érvényesek. Szatmár megye 1664. évi összeírásában 1 hold =1,45 köböl, 491 támpont nincs. Sényben (Vas) 1670—1680 között 1 hold 2 köböl volt. 492 Körmenden 1762-ben 1 pozsonyi köböl 954 nöl volt (ld. 4.2.38.1.11.), ezzel számolva ez a hold 1908 nöl lenne, de ez itt túlságosan nagynak tűnik. Füzér (Abaúj) 1671. évi összeírása szerint 1 hold=l,10—1,66, átlagosan 1,38 köböl. 493 Támpont nincs, de azt megjegyezhetem, hogy kb. a fele a 30 évvel korábbi adatnak, utalván arra, hogy az helyi köböl lehetett. Ternye (Sáros) 1671. évi összeírásában 1 hold= 1 köböl. 494 Makovicán 1787-ben 1 köböl 1200 nöl volt (ld. 4.2.38.1.11.), ezzel számolva ez a hold is annyi lehet. Nagysáros 1671. évi összeírásában 1 hold= 2 köböl, 495 az előbbi adattal 2400 nöl lenne, de ez nagysága miatt valószínűtlen. Keresztúr (Ugocsa) 1672. évi összeírásában 1 hold=l köböl, 496 támpont nincs. Szinyér (Szatmár) 1672. évi összeírásában ugyancsak 1 hold= 1 köböl, 497 támpont nincs. Onga (Abaúj) 1672. évi összeírásában is 1 hold = l köböl a többség, 498 támpont nincs. Gálszécs (Zemplén) ugyanez évi összeírásában szintén 1 hold= 1 köböl, 499 támpont nincs. Szepesvár ugyanez évi összeírásában is 1 hold= köböl, 500 támpont nincs. Encs (Abaúj) ugyanez évi összeírásában viszont 1 hold=0,6—2,7, átlagosan 1,8 köböl, 501 támpont nincs. Perény (Abaúj) ugyanez évi összeírásában 1 hold=l,2—1,4, átlag 1,3 köböl, 502 támpont nincs. Szendrő (Borsod) ugyanez évi összeírásában ismét 1 hold=l köböl, 503 támpont nincs. Pany (Abaúj) ugyanez évi összeírásában szintén 1 hold=l köböl, 504 támpont nincs. Csélfalva (Sáros) ugyanez évi összeírásában 1 hold=7,5—8,3, átlagosan 7,9 köböl; 505 a nagyságrend ismét valamilyen helyi köbölre utal. Szatmár megye ugyanez évi összeírásában ismét 1 hold= 1 köböl, 506 támpont nincs. Beckó (Zemplén) 1673. évi összeírása szerint 1 hold átlagosan 1,43 köböl, 507 támpont nincs. Gönc (Abaúj) 1674. évi összeírásában 1 hold=5 köböl; 508 a nagyságrend miatt ismét valamilyen helyi köbölről van szó, támpont nincs. Muraköz (Zala) 1679. évi összeírása szerint 1 hold búza, rozs, zab, hajdina az 3 köböl, 1 hold köles az 1 köböl. 509 Mint ezt a drevenkánál részleteztem (ld. 4.2.13.), a szemnagyság és a vetéssűrűség különbsége az oka a vetőmag szerinti nagyságkülönbségnek, de ez ellentmond egy ugyanez évi másik összeírásnak, ahol a pozsonyi mérő a mérték, és a hajdina a búzától stb. külön, annak kétharmad mennyiségével szerepel (ld. 4.2.24.1.17.6.). A becsühöz támpont nincs. Szilágycsehi (K. Szolnok) 1682. évi összeírásában 1 hold=l,2—1,6, átlagosan 1,4 köböl, 510 támpont nincs. Fejérgyarmat (Szatmár) 1683. évi összeírásában 1 hold=0,3—3,0, átlagosan 1,45, gyakoriságban 1,0 köböl, 511 támpont nincs. Nagydobrony (Bereg) 1683. évi összeírása szerint 1 hold=0,3 —1,0, átlag 0,7 köböl, 512 támpont nincs. Sonkád (Szatmár) 1687. évi összeírásában 1 hold= 0,75 köböl, 513 támpont nincs. Csorna (Sopron) 1688. évi összeírása szerint 1 hold=l,2—2,9, átlag 2,0 köböl, 514 támpont
