Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
nagyság megállapítására, amikor erre elfogadható lehetőség van. 32 viszony, s kettőnél még 20 alviszony lehetőségét adták a források (ld. 4.2.24.1/31.). Ezek bemutatása után veszem sorra az altípusokat: a jelzős holdakat hasonló módszerrel (ld. 4.2.24.2/8.). 4.2.24.1.1. Hold — barázda. E sajátos mértékre (ld. 4.2.4.) vonatkozó viszonyra egyetlen adatom van: Debrecenből a szántónál. Egy 1605. évi tanúvallomás során, többek között, a hold nagyságáról nyilatkoztak a tanúk: volt aki 120, más 100, mások 50, sőt 40 barázdának mondták. 428 Mint azt a barázdánál tárgyaltam (ld. 4.2.4.), az eltéréseket vagy a föld minőségkülönbsége, vagy a település közelitávoli helyzete, avagy a hold alakja indokolhatja, de bármelyik is, a hold nagyságát e viszony alapján nem lehet meghatározni, éppen fordítva próbálkoztam. Tehát akkor és ott: 1 hold=40—120 barázda. 4.2.24.1.2. Hold — boglya. E viszonyra is csak egy adatom van: Bánkután (Arad) 1811-ben / hold rét 1 boglya szénatermő nagyságú volt. 429 Nyilvánvaló, hogy e viszony csak akkor és ott, és csakis az átlagtermés esetében nagyságmeghatározó, és csakis a helyben szokásos nagysággal. Az is természetes, hogy a viszony csak fordítva adott segítséget: a boglya becsüléséhez (ld. 4.2.5.). 4.2.24.1.3. Hold — disznó. Mint tárgyaltam (ld. 4.2.11.), az erdő nagyságának meghatározásához az ott meghízható disznók számának közlését annyira elegendőnek tartották, hogy csak kivételesen közölték nagyságát más mértékkel is. Közülük az egyik ez a viszony: Szegedő (Zala) 1719. évi összeírásában megírták, hogy az erdő 12 hold nagy és 40 disznó hizlalására elegendő, 430 vagyis 1 holdon 3,3 disznó hízhat meg — tegyük hozzá, mert itt nem közölték, de a források általában megmondják —, ha elegendő makk terem. Természetesen e viszony is fordítva adott nagyságmeghatározási lehetőséget, s az is nyilvánvaló, hogy inkább csak akkor és ott érvényes e nagyságjelölés. Az is lehetséges még, hogy mégsem volt egyértelmű a helyzet, ezért a két mérték közlése; vagy óvatosak voltak az összeírok: félreértés ne essék, két mértéket is adtak. 4.2.24.1.4. Hold — drevenka. Horvát-szlavón területről vannak adataink, mindegyik a szántóra; a drevenka e tájon volt mérték (ld. 4.2.13.). Várasd megye 1732. évi összeírása vetőmag szerint differenciál: 1 hold búza, rozs, árpa, hajdina, bab 2 drevenka; 1 hold zab 3 drevenka; 1 hold köles pedig 7 2 drevenka vetésmennyiségű; s azt is megírták, hogy a drevenka azonos nagyságú (seu) a pozsonyi mérővel. 431 Ludberg (Körös) 1739. évi összeírása nem részletez, de mint közkeletű meghatározást citálja: „Bé vett szokás szerint egy hold földen értetődik annyi terrénum, az mennyit két drevenkával (melly az Posonyo köbölytől nem sokat különbőz) bé lehet vetni." 432 Következő forrásunk ismét differenciál: Csernkovec (Zágráb) 1748. évi összeírása szerint 1 hold búza, rozs, árpa az 2 drevenka; 1 hold zab 5 drevenka; 1 hold kukorica pedig 5 /s drevenka nagy:
