Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
A fertály a német Vierteil, Viertel magyarosítása mint valamely egész negyedrésze, földmérték mivoltában is. Nevezték a latin quarta, quartale szóval magyar szövegben is. 344 Eredeti értelme megmaradt: a vonatkozó művelési ág legnagyobb mértékegységének negyedrésze volt, tehát a felezőrendszerbó'l (ld. 2.2.6.2.2.2.) fakadó mérték. Az egyes művelési ágaknál már az előző korszakban meginduló devalválódási, földaprózódási folyamat következtében esetenként önállósult is: a fertály egész lett, 345 így szolgáltatási egység is, a neve azonban megmaradt, általában a nagysága sem változott, de változhatott. E folyamatot részletesen nyomon követni nem feladata a mértéktörténeti kutatásnak; csupán regisztrálom a földmértékként — itt fertályként —jelentkező adatokat. Jó részüknél azonban a konkrét nagyságra nincs utalás, ott és akkor mindenki tudta, mekkora, elég az hogy fertály, illetve, hány fertály az a föld. A szántónál kivételesen alkalmazott mérték volt. Két területről van adatom: Sziget, Bocskó, Rónaszék (Mármaros) vidékén a hold (ld. 4.2.24.) és a rúd (ld. 4.2.70.) mellett tagja egy mértékrendszernek (ld. 2.2.6.2.2.3.); 1675-ben, valamint 1693-ban nagysága negyed hold volt, 346 tehát nevének megfelelő az elvi nagysága. Konkrétan azonban már nehezebben határozhatjuk meg, mert Mármarosból a hold nagyságát nem ismerjük, csak viszonyszámok alapján becsülhetjük, de azt is későbbi korból. 1789-ben 1 hold az2 pozsonyi mérő (ld. 4.2.24.1.17.6.), s 1828-ban 1 pozsonyi mérő az 400 nöl ott (ld. 4.2.49.17.14.), tehát 1 hold az 800 nöl lenne. Viszont a szomszédos megyékben a 18. században 1 hold 1100—1200 nöl (ld. 4.2.24.1.20.). Ha ezen adatokat alsó, illetve felső határként elfogadjuk, akkor 1 fertály szántó=0,25 holá=200—300 nöl=7,19—10,8 ár lehetett, mint e területen ekkor sajátos földmérték. A szántóra vonatkozó másik adatom szintén sajátos, mind területileg, mind nagyságában. A Jász-Kunságban a redempció idején (1745-től), e települések közül kizárólag csak Félegyházán fordul elő, amikor is 1 negyedrész föld, vagyis 1 fertály 30 hold volt, de nem tudjuk milyen hold, viszont a többi kiskunsági település többségénél a kataszteri hold járta. 347 Valószínűleg ez is az, így e félegyházi 1 fertály szántó=30 kat. hold= 17,25 ha. Nagy terület ez, de csupán a Kiskunságban volt a legnagyobb mértékegység, más jászkunsági településeknél még nagyobb egység is dívott, amellett, hogy az egész kistájon sok a sajátos mérték (ld.4.4.). A szőlőnél a fertály már több nagytájon dívik, némelyiken az előző korszakból él tovább, 348 máshol viszont szintén kivételes, s úgy tűnik, inkább a német nyelvterületen dívott. A Felvidéken az előző korszakból is dívó Pozsony megyei használaton kívül Nyitrában fordul elő a 17. század elején az oktál (ld. 4.2.60.) mellett. 349 A DunaTisza vidékén Hevesben élt a 19. század derekán, de lehet, hogy korábban is; 1860-ban 800 nöl volt. 350 A Dunántúlon már gyakoribb: Csepregen (Sopron) az előző korszakból továbbélően a 17. század végéig használt, az oktál (ld. 4.2.60.) és a cira (ld. 4.2.7.) mellett, de a 18. század elején a vödör (ld. 4.2.88.) felváltja; 351 Vas megyében, Sárvárott, szintén az előző korszakból él tovább a 17. században; 352 Fejér megyében Székesfehérvárott dívik a 18. században az oktál (ld. 4.2.60.)
