Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
falcha, falchya, falczia szerepel a forrásokban, mint a magyar falka románosodott alakja. 335 Nagyságára a következő adataim vannak. Kővár előbb említett 1603. évi urbáriumából nemcsak azt tudjuk meg, hogy 1 falka = 1 hold, hanem azt is, hogy ez 3 nagybányai véka is, és ugyanezt mondja az azon évi összeírás is. 336 Kővárból a hold nagyságára nincs adatunk, csak a szomszédos Szatmárból, de későbbi: 1802-ben 1100 nöl volt (ld. 4.2.24.1.20.). A nagybányai vékára is csak a szomszédból van adat, s még későbbi: B. Szolnokban 1836-ban 132—750 között, átlag 330 nöl volt (ld. 4.2.85.). Az előbbivel számolva 1 falka 1100, az utóbbival 990 nöl lenne. Kővár 1630. évi összeírása azonban azt írja, hogy „egy facza ket banyai veka", 337 ugyancsak 2 nagybányai véka a falka Kővár 1639. évi urbáriumában is. 338 Utolsó adatom a falkára ez uradalom 1690. évi urbáriuma, de ebből sajnos már nem lehet megbízható viszonyszámot megállapítani. 339 Nem egyértelmű tehát a helyzet, s 30 év kevés ahhoz, hogy így csökkenjen, egy egész vékával, a falka nagysága. Valószínűbb az, hogy az uradalom területén nem volt egységes a gyakorlat; az adatok átlagát ítélem ezért elfogadandónak, ennek nagysága közelíti meg a négyszögöladatok átlagát, amelyet viszont a viszonyszámok bizonytalan volta indokol. Mindezek alapján úgy vélem: 1 falka=\ hold=900 nöl=32,4 ár; de hajlok arra, hogy ennél valamivel több lehetett, megközelíthette az 1000 nölet (35,96 ár), annál is inkább, mert Oláhországban, ahol falcea néven a 16—18. században földmérték volt, 50—60 ár nagyságúra becsülték. 340 • 4.2.18. FEJSZE A Jászságon belül is csak Dósán, a redempció idejéből (1745-től) van rá adat, mint nyilvánvalóan szántóra vonatkozó mértékre. Gyárfás 1880-ban azt írta: Itt még szokásban volt az „egy fejsze föld" elnevezés is, de erről „többet kitudni nem sikerült". 341 Fodornak 60 év múlva valami sikerült, azt mondja: az elveszett földváltási könyv 1834. évi hiteles másolata szerint 1 fejszés az 1 kötél föld volt. 342 A Jászságban ez időben Dósáról kötélre nincs adat, de négy másik településnél volt földmérték a kötél, 16—60, átlag 38 kat. hold nagyságban (ld. 4.2.39.3.). így talán nem tévedek, ha felírom: 1 fejsze = 1 kötél=38 kat. hold=21,86 ha. Az elnevezést egyébként magyarázni nem tudom, így e mérték eredetét sem. A fejszehajítás magyarázat jöhetne csak számításba, de ez holdnyi területnagyságot nem indokolna. 4.2.19. FERTÁLY Az előző korszakból származó, akkor a szőlőnél, teleknél dívó mérték. 34 * E korszakban a szántónál is találkozunk vele. A telekre vonatkozó adatokat azonban most, a teleknek több szempontú problémája miatt, célszerűbbnek látszott ott tárgyalni (ld. 4.2.80.).
