Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
alja, és az egészet bécsi rendszerre számítani) során a magasabb egységekhez közeledve egyre jelentősebb különbség adódott, legtöbb persze az ekealjánál. Ezért nem egyezhettek ezek a számítások, amellett, hogy eltértek a valóságtól, mert a Hármaskönyv első kiadásának az etalonja sem volt pontos. Az általam ismert első számítást egy ismeretlen szerző végezte el. Kéziratos műve keltezetlen, szövegéből azonban megállapítható, hogy a Pest megyei úrbérrendezés kapcsán, 1770 után készült a hajdani jobbágytelek nagyságmeghatározása érdekében. Szerinte 1 királyi ekealja 1200 nöles holddal 265 hold, 318 vagyis 318 000 bécsi nöl. A következő Ballá: már említett metrológiai művében 1 királyi ekealja, szintén 1200 nöles holddal, 264V 2 hold, 319 vagyis 317 400 nöl. Harmadik Kovachich, szintén említett 1796. évi számítása. Szerinte 1 királyi ekealja az 430 560 bécsi nöl. 320 Káts 1804-ben megjelent metrológiai művében úgy számolt, hogy 1 királyi ekealja az 355434 nöl és 1 négyszögláb. 321 Gáty 1833-ban 1 királyi ekealjának 1200 nöles holddal 261 3 / 10 holdat számított, 322 vagyis 313 560 nölet. Fedák Pál, a jászói konvent nótáriusa 1847-ben azt az eredményt kapta, hogy 1 királyi ekealja az 1 606 562 084 bécsi négyszöghüvelyk, 323 vagyis 304 042 nöl. Végül Ereky 1881-ben azt írta, hogy 1 királyi ekealja az 195 katasztrális hold, 324 vagyis 312 000 nöl. Tehát minden eredmény más, a legkevesebb 304 042 nöl, a legtöbb 430 360 nöl, a különbség 126 518 nöl — nem kis terület. Csak ezen adatokat ismerve nem volna könnyű megállapítani, melyik számítás a helyes. Ma már tudjuk, hogy egyik sem. A királyi öl már ismertetett etalonja (ld. 3.2.17.7.1.) alapján pontosan megállapíthattuk nagyságát: / királyi ekealja = 352 000 bécsi négyszögöl=293 magyar hold=220 katasztrális hold=150 királyi hold=;2ó-,ó~5 ha 325 (ld. 4.2.24.3.). 4.2.16. FA A darabnál említettem, hogy a gyümölcsösök meghatározásánál egyes esetekben a kert mennyiségén kívül vagy ahelyett a gyümölcsfák darabszámát közölték (ld. 4.2.10.). A vonatkozó forrásokban azonban nem találtam olyan adatot, amely a vonatkozó területnagyságra utalt volna, illetve olyant, amely alapján arra következtethettem volna, hogy a fa darabszámával földmérték lett volna. Van azonban más forrásból egy adatom, bár mindenképpen sajátos, amely ennek létét tételezteti fel. A Szerem megyében levő vukovári, illoki, rumai uradalmak értékelése céljából a kamara vagy a helytartótanács számvevősége által 1769—1779 között készített összeírástáblázat-tervezet fejlécének egyik (a szántó és szőlő után következő) rovatába ezt írták: a szilvás holdja egyenként 500 fával számítandó, és hozzáteszem: a szántó rovatnál a fejlécbe beírták, hogy 1 hold az 3 pozsonyi mérő nagy, a szőlőnél pedig, hogy 1 kapás az 1500 tőkével számítandó. 326 Ezek alapján kétségtelen, hogy gyümölcsösként kezelt szilvásról van szó, továbbá, hogy a fát földmértéknek vették, egységét pedig csak a gyakorlatból vehették, ugyanis a Szerémség közismert gyümölcs- és szőlőtermő vidék volt. Tehát 500 szilvafa =1 hold, így 1 fa=0,002 hold. De milyen? Tudjuk azt, hogy
