Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS

tudok válaszolni. Nagyságáról sem tájékozódhatunk — semmi támpont —, legfeljebb csak egészen általánosan. Erdélyben a szőlő egységnyi nagysága általában kisebb volt, mint az ország más nagytájain, mint ezt pl. az akó (ld. 4.2.1.), vagy a kapás (1. 4.2.29.) adatai bizonyítják — az utóbbinál kb. negyede a többinek. Tehát ez a csötört—fertály is kisebb lehetett a más nagytájon dívóknál. • 4.2.10. DARAB Alapegysége a darabmértéknek, amelyik azonos valamiknek a mennyiségét adja meg, általában a mivoltra, nagyságra való tekintet nélkül. Főleg termékek, áruk mennyiségének jelölésére alkalmazták, elsősorban a kereskedelem mértéke, de alkalmazták a föld mennyiségének a jelölésére is. Tisztázni kell azonban, hogy földmérték-e vagy csak általános területmennyiség-jelölés? Különféle módon alkalmazták. Legegyszerűbb az, amikor csak számot írnak;

171 a fejlettebb formánál a meghatározás után kiírják a No, Nr, Nro rövidítést (numero = szám szerint), s utána a számot,

172 vagy megismétlik itt, mert a meghatározás előtt is kiírták,

173 majd kiírják a darab szót,

174 latin szövegben frustum,

175 németben Stück.

176 Az eddigiek szerint nem ítélhetnénk földmértéknek, csak általános területjelölésnek. Vannak azonban olyan adatok is, amikor a darabnak egységnyi nagysága van, illetve ez megállapítható — mint ezt később meglátjuk —, így kétségtelen, hogy a darab földmérték is volt. De rögvest hozzáteszem: bizonyos esetekben, nem mindenkor és mindenütt. Még ilyenkor is nagyon valószínű, hogy az irat keletkezésekor az elkészítők, vagy akiket illetett, tudták, hogy ez a darab föld (szántó, rét, szőlő stb.) mekkora. Nyilvánvaló, hogy amikor a darab száma egynél több, annyit jelent, hogy ezek nincsenek egy tagban, vagy ha igen, mezsgye választja el őket, mint az pl. Nagyruska (Zemplén) 1741. évi összeírásában szereplő „egj barázdán tíz, ... egj szélben 13 darab: szántók"

177 esetében kellett legyen. Természetesen vannak olyan esetek is, amikor tényleg csak általános területmeghatározásra szerepel a darabszám, pl. Abod (Borsod) 1671. évi összeírásában: „egy nagy szél szántó föld, ... egy darab szántó föld, ... egj nagy darab szántó föld"

178 tételeknél látjuk. Megismétlem azonban: bizonyos, hogy ez esetben is tudták az érdekeltek, mekkora földekről van szó, ezért nem határozták meg azt pontosabban. Sőt, sokszor még kevesebbel is megelégedtek, mint ezt pl. Liszka (Zemplén) 1670. évi összeírásának „lisszkai házhoz tartozó ... szántó föld ... kinek számát hirtelen nem tudhatni"

179 tétele példázza; mindenki tudta, mely szántó tartozik a liszkai házhoz, s hogy az mekkora. Végezetül: sok az olyan eset, amikor a darabszámos meghatározást keverve használják a konkrét mértékegységekkel.

180 Nézzünk most néhány példát a darab földmértékként való alkalmazására, válogatva a sok adatból úgy, hogy a területi előfordulást, a művelési ágat is dokumentáljuk, s a kor is kitűnjön. Előbb azokat vegyük, amelyek a nagyságra nem adnak adatot: hely, év, művelési ág adatokkal.