Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS

horvát—szlovén, a harmadik bolgár eredetű, az utolsó kettő magyar fejlemény az előzőkből. Lehet, de kételyeim vannak. Kezdjük az első jelentéssel: serleg. Forrásnak a schlágli szójegyzéket adja, ott viszont ez áll: cantarius — cheter,

165 vagyis az etimológiai szótár e cantariust mondja serlegnek. Márpedig e szó, illetve cantarus alakja Calepinusnál, Szikszainál, Páriz Pápainál kanna, csak Bartal fordítja csészének, nyilván a besztercei szójegyzék alapján, mert ott ez a cantarus jelentése.

166 De még így sem lesz a jelentés serleg. Ez fém, gyakorta nemesfém, ötvösmunka, inkább ünnepi használatra való. A kanna általában fa, ritkábban fém, a csésze inkább agyag, ritkábban fém, de fa is lehet, mindegyik köznapi használatú. Amíg a csésze ivóedény, addig a kanna folyadékhordó- és -tárolóedény, ma is ez az értelmük. De menjünk tovább! A csötört szót latin szótáraink közül csak Szenczi Molnár és Páriz Pápai ismerik (tsötört), mindegyiknél modius a jelentés, e szót viszont „köböl, negyed, véka" szavakkal magyarítják, tehát a csötört jelentést vissza már nem vették fel. Az egyezéshez tudni kell azt, hogy Páriz Pápai Molnár alapján dolgozott, ő mégis többet mond, de másutt, a quadrans jelentésénél: „fertály, valaminek negyed-része, tsötör", amit aztán később Czuczor—Fogarasi is mond. És ezzel a lényeghez értünk. A csötört alapjelentése ugyanis negyedrész, ebből fakadt a többi, így az űrmértékjelentés is, már a szlávban, ugyanis olyan űrmérték ez, amely egy nagyobbnak a negyedrésze volt. És ez volt a helyzet nálunk jóval később is. Szenczi Molnár, Páriz Pápai a kor gyakorlata alapján írta le az űr-, közelebbről negyedes (véka, fertály) gabonamérték jelentést, a darabmérték (negyed) mellett. S hogy jóval korábban is ilyen gabonamérték volt, azt egy 1470. évi oklevél bizonyítja: „de tritico quartas vulgo chetherth" szavaival.

167 A problémát tovább (a többi jelentés alakulását) nem tárgyalom, témám szempontjából már csak azt kellene tisztázni, hogy ez a negyednyi űrmérték: a csötör, csak gabonamérték volt nálunk vagy bormérték is? Nos, kutatásom negatív eredménnyel járt, csak gabonamérték jelentéssel találkoztam, de a mértékegység-alakulási gyakorlat is ezt igazolja. A bormértékeknél a nagyobbak — akó, köböl, csöbör, vödör — között nem felező, más a váltószám, csak a kisebbeknél — pinticce-meszely viszonyban — van, de nem mindig, csak általában felezőrendszer: az icce az fél pint, a meszely az fél icce, így a meszely az negyed pint. Vagyis a csötör csak meszely jelentésben, így nagyságrenden lehetne bormérték. S most már a témára térhetünk. A csötört földmérték mivoltára csak az erdélyi szótörténeti tárból van adatom, tehát másodlagos, a forrásokat eredetiben, az adatokat szövegösszefüggésben nem láthattam. A tár — cseter, csötört alakkal — a következő jelentéseket adja: negyed, hasáb, tábla, hasábfa, nyélgomb. Közülük az első kettő érdekel minket. A negyed jelentésnél mészárosokkal kapcsolatban csak bárány „csetert"-re sorol néhány 16—17. századi adatot, mást, egyértelműen mértékre utalót nem. A hasáb, tábla jelentésnél sorolja fel a következő adatokat, valamennyi nagyenyedi (A. Fehér) előfordulás: „1680: Adá... egycsótortbül allo Kertszülejett,... 1699/1755: 17 Bogdán 257