Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS

hold nagysága, s az ok a hold alakjából adódik. A barázda a hold szélességét adja meg, hosszáról azonban nem beszéltek. Az nyilvánvaló, hogy azonos nagyság esetében ahogyan fogy a barázdák száma, vagyis a szélesség, úgy nő a hold hosszúsága, vagyis a 40 barázdás hold háromszor olyan hosszú volt, mint a 120 barázdás, az 50-es kétszer olyan hosszú, mint a 100 barázdás. Úgy alakult ugyanis a hossz, ahogyan abban a dűlőben, tagban adta a terepviszony, illetve a határfelosztás, s azon a helyen állandósult. Hogy a három lehetőség közül melyikről volt akkor szó, azt már nem tudom megmondani, de az sem kizárt, hogy mindhárom hatott. így aztán csak azt írhatom, hogy Debrecenben a szántónál a 17. század elején 1 barázda=0,008—0,025, átlag 0,016 hold, illetve becsülve 10,4—32,5, átlag 20,8 nöl, vagyis 0,4—1,2, átlag 0,7 ár volt. A szőlőnél a barázda már nem az előkészítő munkából származik. Mezsgye értelme a földosztásból következne, út értelme szintén. A szőlőnél azonban a barázdának még árok értelme is lehet a hegyvidéken, amennyiben a meredekebb részeknél — egyenként vagy közösségben — barázdálhatják a szőlőt a lejtésre merőlegesen : árkot készítenek annak érdekében, hogy a heves esőzésnél a víz ne vigye le a földet a hegy lábáig, ez a barázda-árok megtartja azt. Ugyancsak árok értelemben, de már másként szerepel földmérték mivoltában. Ez a barázda a már tárgyalt árokhoz (ld. 4.2.2.) hasonló: a két sor tőke közötti terület, ahol a nyitás után is mélyedés-árok maradhat, itt mélyebb a föld, mint a tőkénél. A barázda ilyetén előfordulására, s egyúttal nagyságára csak egy adatom van. Gyorok (Arad), illetve Ménes hegyalja 1770 körüli összeírásában „borázda / tészen kapást" fejléc alatt sorolják fel a szőlőket; ezen adatok alapján 1 barázda 0,092—0,148 szélső értékkel, átlagosan 0,111 kapás." A kapás nagyságára e vidékről sajnos nincs adatom, a megye környékén viszont, de országos gyakorisággal is 1 kapás = 200 nöl (ld. 4.2.29.15.). Csak ezzel az adattal tájékozódhatunk. így számolva Ménes vidékén a szőlőnél 1 barázda=0,092—0,148 szélső értékkel, átlag 0,11 kapás, illetve becsülve 18,4—24,6, átlag 22,2 nöl, vagyis 0,7—átlag 0,8 ár. 4.2.5. BOGLYA Szénarakás. Két fő típusa van: az egyik a mezei, vagyis a réten, kaszálón stb. vágott, s megszárított szénából az időjárás elleni védelmül ideiglenesen készített kisebb-nagyobb rakás; a másik a mezei boglyák behordásával a téli rakodón hosszabb ideig való tárolásra, tehát tartósabb kivitelezéssel készített nagyobb rakás. Mindkettő kerek alapú.

100 Földmértékként az előbbi szerepel, forrásaink gyakran meg is mondják: „mezei boglya".

101 Érthető, hisz a termésmennyiségen keresztül alakult ez a mérték. Akkora területet jelöl, amekkorán egy boglya széna megtermett, gyakorta mondják a források is: „...boglya széna termő".

102 így lett a rét egyik földmértéke az öl (ld. 4.2.61.), illetve a gyakrabban használt szekér (ld. 4.2.76.) és a még gyakrabban használt kaszás (ld. 4.2.32.) mellett. Lényegét tekintve azonban térfogatmérték. Megjegyzendő, hogy a hasonló jelentésű kazal tágabb értei-