Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
4. FÖLD- ÉS TERÜLETMÉRTÉKEK, TERÜLETNAGYSÁG-JELÖLÉS
akkor ez az akó 50 nöl. Veszprém megye: Románd, 1733: 0,4. 29 A nagytáj summázva: 1 akó = 0,4—1,0, átlag 0,64 kapás, a soproni kérdőjelezett 4 kapást nem számítva. Erdély (Partium). Bihar megye: Várad, 1734: 0,66—0,75, átlag 0,70. 30 Kővár vidéke: Kővár, 1715: 0,38, 31 1770: egyik szőlőnél 0,66 kapás és 120,0 négyszöglépés, másiknál 0,15 kapás és 80,75 négyszöglépés, 32 ami a későbbi számítás (ld. 4.2.1.1.5.) szerint 20, illetve 14 nöl. B. Szolnok megye: Retteg, 1767: jó-középrossz termés esetében 0,19—0,36—0,41. 33 A. Fehér megye: Balázsfalva, 1726: egyik szőlőnél 0,35 kapás és 52,14 négyszöglépés, a másiknál 0,14 kapás és 6,6 négyszöglépés, 34 ami a későbbi számítás (ld. 4.2.1.1.5.) szerint 11,0, illetve 1,2 nöl. Kútfalva, 1731: 0,16 kapás, illetve 2,0 királyi nöl, 35 ami az utóbbi alapján (ld. 4.2.55.5.) 5,4 bécsi nöl. Küküllő megye: Küküllővár, 1726: egyik szőlőnél 0,5 kapás és 225,0 négyszöglépés, másiknál 0,5 kapás és 136,8 négyszöglépés, 36 ami a későbbi számítás (ld. 4.2.1.1.5.) szerint 39,0, illetve 24,0 nöl. 1758: átlag 0,26 kapás, illetve 13,8 négyszöglépés, 37 vagyis 2,4 nöl. Radnót, 1758: 0,6 kapás, illetve 13,0 királyi nöl, 38 vagyis 35,0 bécsi nöl. A nagytáj summázva: 1 akó=0,15— 0,75 szélső értékkel átlag 0,48 kapás. Horvát-szlavón terület. Verőce megye: Szarvas, 1828: 0,5. 39 Pozsega megye: Blackó, 1762: 0,33. 40 Szerem megye, 1793: 0,33 kapás, illetve 91 nöl. 41 1828: 0,5 kapás, illetve 100 nöl. 42 Összegezve: / akó=0,33—0,50 szélső értékkel gyakoriságban 0,33 és 0,50 kapás. Összegezve azt állapíthatjuk meg, hogy a nagytájak közül a legváltozatosabb Erdély, gyakoriság nincs is, egyensúlyos a horvát terület, a másik kettő egymáshoz hasonló. A szélső értékek a hely alakító hatását mutatják. Az összesítő tétel pedig (nem számítva a megkérdőjelezett soproni értéket) ez: 1 akó = 0,15—1,0 szélső értékkel átlag 0,5, gyakoriságban 0,33 és 0,50 kapás. A nöl adatokat a vonatkozó viszonynál értékelem (ld. 4.2.1.1.6.). 4.2.1.1.4. Akó — napszám. Az általános mértékre (ld. 4.2.50.) vonatkozó viszonyra csak egy adatom van. 1858-ban Pozsony vidékén 1 napszám =1—2, átlag 1,5 akó, illetve 72 nöl, 43 így 1 akó = 0,66 napszám lehet. 4.2.1.1.5. Akó—négyszöglépés. E területmértékre (ld. 4.2.53.) vonatkozó viszonyra csak az előbb, a kapásnál (ld. 4.2.1.1.3.) ismertetett adataim vannak, ezt csoportosítom itt, forrást természetesen nem ismétlek, de megadom az átszámításra vonatkozó felvilágosítást. Azon források egységesen közlik a szőlők széltét-hosszát lábban, hozzátéve a kapás és az akó számát, négyzetlábat természetesen még nem számoltak, a számítást én végeztem el. A lépésnek azonban a forrásokban jelzője nincs, így a szőlőtőkénél kifejtett indok (ld. 4.2.79.) alapján mérnöki négyszöglépéssel (ld. 4.2.53.5.) számoltam. Vegyük sorra a már megismert adatokat, de a kapás számot nem ismétlem, a metrikus adatokat sem itt adom meg, hanem majd a négyszögölviszonynál (ld. 4.2.1.1.6.). Balázsfalván 1726-ban 1 akó az egyik szőlőnél 62,14, a másiknál 6,60 négyszöglépés volt, vagyis 10,78, illetve 1,15 négyszögöl. Küküllőváron azon évben 1 akó
