Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS

3 lépés az 1 bécsi öl (1,896 m), 4000 öl az 1 postamérföld (7585,9 m) és 2 mérföld 1 postaállomás (15 171,8 m). Az alapegység a lépés, a rendszer pedig kevert számrendű. A sajátos rendszerek másik csoportjába a vegyes hosszmértékrendszerek tartoznak. Vegyesnek nevezzük, mert többféle rendszerből, illetve egységekből alakultak. Betűrendbe sorolva a következők: bánya, földrajzi, szűrszabó, textília, tipográfiai és útmérték rendszere. A bánya hosszmértékrendszer Selmecbányához (bányaakadémia) való kötődése miatt helyinek is nevezhető (gyakorta selmecinek is mondják), mégis országosnak nevezhető rendszer (táblázatát ld. 2.2.6.2.1.2.1.). Első tagja a vonal (2,79 mm), 10 vonal az 1 hüvelyk (2,79 cm), 12 hüvelyk 1 láb (33,68 cm), 6 láb az 1 öl (2,021 m) és 7 öl az 1 kötél (14,15 m). A rendszer kevert számrendű, alapegysége feltehetően az öl, ez adja a tárna belméretét;

1108 Felfelé a hetes rendszer alapján épít; külföldi: szász átvétel; lefelé a közkeletű hatos, illetve tizenkettes, s beiktatható a helyi kereskedelmi mérték, a rőf (2 láb nagyságban), s itt belép a tizes rendszer. Lehetséges, hogy ez a 18. század közepén alakult mérnöki rendszer ráhatása, s akkor is alakulhat ez az egység, amelyiket a köznapi gyakorlatban a 19. század elején sem használtak. Az is igaz: az új műszaki szemlélet abban is megnyilvánul, hogy a 18. század közepén kialakul a bányamértékek decimális rendszere is, amely viszont az ölből kiindulva lefelé épített. így lett a legkisebb egység a vonal (2,02 mm), 10 vonal 1 hüvelyk (2,02 cm), 10 hüvelyk 1 láb (20,21 cm) és 10 láb az 1 öl (2,021 m). Nagyon valószínű, hogy ez inkább elméleti rendszer volt, a köznapi gyakorlatban nemigen alkalmazták, amit az is valószínűsít, hogy a legnagyobb egység: a kötél hiányzik belőle, márpedig ez a bánya földmértékrendszernek (ld. 2.2.6.2.2.1.2.) alapegysége. A földrajzi hosszmértékrendszer lényegében európaközi, s feltehetően ez volt az oka annak, hogy Hell a római rendszerre építette a magáét, a legkisebb egységtől a legnagyobbig, mutatja a táblázata (ld. 2.2.6.2.1.2.2.). A legkisebb egység az árpaszem (4,53 mm), 4 árpaszem 1 ujj (1,81 cm), 4 ujj 1 tenyér (7,39 cm), 4 tenyér 1 láb (29,57 cm), 5 láb 1 kettőslépés (1,479 m), 125 kettőslépés 1 stádiuma (184,84 m), 8 stádium 1 itáliai mérföld (1478,7 m) stb. egészen a délkörig. Kevert számrendszere a rómait követi, legkisebb egységeit azonban az európai aritmetikai fejlődés tette hozzá. A szűrszabó hosszmértékrendszer magyar sajátosság. Az alapegység a magyar rőf: a sing, ebből jött létre felezőrendszer szerinti lebontással, de alakulását, illetve egységeinek nagyságát a magyar népviselet, a szűr mérete is meghatározta (táblázatát ld. 2.2.6.2.1.2.3.). Első tagja a percentés (1,94 cm), 2 percentés 1 fúrás (3,89 cm), 2 fúrás 1 tenyér vagy félfertály (7,78 cm), 2 tenyér 1 fertály (15,55 cm), 2 fertály 1 láb vagy félsing (31,10 cm) és 2 láb 1 sing (62,20 cm). Meg kell jegyeznem: a rendszer legnagyobb egysége azonos a textília mérték-