Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS

'értékével (ld. 3.2.6.3., 3.2.13.2.) az előbbi nagyság, vagyis: 1 vonás mint lómérték = - 0,658 cm. 3.2.31.3. A vonás mint újoncmérték e rendszer első tagja (ld. 2.2.6.2.1.1.5.), i közvetlenül csatlakozik a bécsi hüvelykhez. A 18. század végén tűnik fel nálunk, •nagyságával együtt. Schwartner közli 1798-ban, hogy az újoncmértéknél a vonás V4 bécsi hüvelyk,

1061 így annak metrikus értékével (ld. 3.2.6.3.) 0,658 cm. Lukáts 181 l-ben azt írja, hogy „egy czollnak negyed része egy strikla",

1062 vagyis az előbbi nagyság; Luebeck 1821-ben szintén ezt mondja;

1063 Fényes 1842-ben ugyancsak, de így :„ 1 hüvelyk újonczozásnál 4 vonásra" oszlik ;

1064 az 1843. évi Vademécum

1065 •és az 1855. évi mértékhitelesítési utasítás

1066 szintén, Noback viszont 1879-ben megadja a másik váltószámot: újoncmértéknél a vonás az 3 bécsi vonal.

1067 J1881-ben Ereky szerint szintén ennyi, de megadja a metrikus értéket is: 0,658 cm.

1068 Az egyezések alapján tehát: 1 vonás mint újoncmérték=0,658 cm, vagyis azonos az ^.előbbivel, érthetően, hiszen azonos az egység képzése, csak a váltószáma más. • í I