Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
pengeszerű rész az arasz nagysága. Bendeffy feltételez esetleges 3 mm eltérést, de ez nem fogadható el; a problémát az arasznál tárgyaltam (ld. 3.2.1.5.), nem ismétlem meg. A pozsonyi tenyérnek az etalonon mért nagysága 9,30 cm. 950 3.2.25.4. A hüvelykes tenyér szintén az eló'ző korszakból származik; 961 a tenyér mellett maradt a hüvelykujj, nem hajtották le, tehát 5 ujjal mértek. Ritkán használták. Az 1627. évi erdélyi limitációban a zsindely szélességét szabták meg vele, a hosszát pedig araszban. 962 Ádámoson (Küküllő) 1771-ben az arasz kiegészítéseként a malomzsilip méretezésénél használták. 963 Nagysága 9—11 cm lehetett, a méretező' tenyerének függvényeként. Mivel nem rendszertag, váltószámos, így konkrét nagysága nem alakulhatott ki. 3.2.26. UJJ 3.2.26.1. Általában. Görög—római—európai előzménnyel az előző korszakból származik, megnevezése is onnan maradt: latinul digitus, németül Fingerbreit. 954 Típusa szerint természetes, az emberi testből származik. Egyes rendszereknek első tagja, az osztrákból azonban hiányzik. Alkalmazták önmagában vagy másik mérték kiegészítésére. Ezzel is leginkább folyadékhiányt jeleztek, pl. Fogarason 1632-ben az ecetét, a tenyér és az arasz mellett; 956 Munkácson (Bereg) 1645-ben hasonlóan ecetét, de önmagában; 956 Ónodon (Borsod) pedig 1661-ben a mézét. 957 Más folyadékra példa: 1699-ben a Rába vízállását jelölték vele. 958 Alkalmazták szilárd tárgyaknál is: Illaván (Trencsén) 1671-ben ezüst tárgy hosszát jelölték vele; 959 Budetin (Trencsén) 1695. évi leltárában ékszer szélességét; 960 az 1627. évi erdélyi limitációban a deszka „temérdekségét" szabták meg vele; 961 1645-ben Munkácson (Bereg) szintén a deszka vastagságát jelölték így. 962 Nagysága az általános gyakorlatban 1,8—1,9 cm között lehetett, ujja válogatta. Rendszertagként konkrét nagyság is volt, két adatom van. Hell 1775-ben, sajnos a római ujj nagyságát adja: 4 árpaszem szélességét; 963 metrikus értéke 1,815 cm. 964 A másik adat az 1812. évi szűrszabó limitációban szerepel: 2 ujj = l fúrás, 965 vagyis 1 ujj=V 2 fúrás, ami rendszere szerint (ld. 2.2.6.2.1.2.3.) 1,945 cm. S mivel általában 1 ujj^ 1 /^ tenyér (ld. 3.2.25.1.), írhatom ezt értéknek: 1,9 cm. Egy alegységét ismerem. 3.2.26.2. A királyi ujj az előző korszakból élő mérték, 966 e rendszer első tagja (ld. 2.2.6.1.1.1.). Ritkán használták már az előző korszakban is, most még kivételesebb. 967 Metrikus értékét — utalva Bendeffy tévedésére 968 — az előző korszak adata alapján adhatom: 1,954 cm.
