Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
orgia hexepeda 539 a megnevezés. A német forrásokban Wiener Klafter, 540 kivételesen, inkább a 19. században niederösterreichische Klafter. 541 Nagyságára vonatkozóan, érthetően, sok az adat, válogatni kell közülük annál is inkább, mert metrikus értéke nem problematikus. Előbb a jellegzetes váltószámos adatokat vegyük, amelyek a jelző nélküli esetekben segítséget adhatnak. A rendszer ismertetésénél (ld. 2.2.6.1.1.4., 2.2.6.1.2.2.1.) láthattuk, hogy a bécsi öl az 6 bécsi láb, illetve 72 bécsi hüvelyk. Az utóbbi ritkán fordul elő, az előbbi a leggyakoribb váltószám. Csakhogy a legtöbb öl 6 lábas volt, 542 a hazánkban szokásosak is, mint ezt látni fogjuk. Jelzőhiány esetében ez az adat tehát csak akkor segíthet, ha más öl használata a szövegből megállapíthatóan valószínűtlen, mert a 18. század közepétől a legtöbb ilyen — 6 lábas — esetben bécsi ölről van szó. Másként úgy fogalmazhatnánk, hogy a jelző nélküli előfordulásoknál — különösen, ha a 6 lábas váltószámot közlik — nagy a valószínűsége, hogy az bécsi öl, bizonyosan azonban mindig csak a konkrét esetben lehet ezt eldönteni. Könnyebb a dolgunk egy másik váltószámmal, mert ez sajátos: ez a magyar rőf, vagyis a sing (ld. 3.2.21.15.), s eszerint 1 bécsi öl az 3 sing, mint ezt pl. Nagysáros 1631. évi összeírásában már megállapították. 543 A sing metrikus értékkel (ld. 3.2.17.8.) való szorzata pontosan a bécsi öl nagyságát (1,896 m) adja. Tehát minden ilyen váltószámos esetben bécsi ölről van szó, ha hiányzik is ez a jelző (vagy ha esetleg német, avagy királyi jelzőt írtak volna is elébe). A bécsi öl egyike azon mértékeknek, amelyeknek nagysága évszázadokon át, szinte a mai fogalmaink szerint is pontos, változatlan maradt. 1552-ben 1,896 m; 544 1756-ban, a Mária Terézia-féle normálmérték etalonja szerint 1,89635 m; 1871-ben, a méterrendszer ausztriai bevezetésekor 1,896484 m; 545 a mi métertörvényünkben pedig, 1874-ben 1,89648 m (ld. 2.4.2.1.). Tehát 1 bécsi öl az egész korszakban 1,89648 m. A nagyságbizonyosság ellenére szükséges néhány adattal foglalkozni, így a hazai átszámításokat is megismerhetjük. Nána (Esztergom) 1730 körül, Kovács János által készített térképének léptéke szerint 6 párizsi láb az valamivel nagyobb a bécsi ölnél, 546 vagyis a bécsi öl valamivel kisebb 6 párizsi lábnál. Valóban, ha ennek metrikus értékével (ld. 3.2.9.11.) számolunk, 1,9488 m az eredmény, így ez a valamennyi különbség 5,24 cm. Radnót (Küküllő) 1758. évi urbáriuma szerint a bécsi öl hatszor nagyobb a bécsi lábnagyság ott ábrázolt vonalánál, s annak nagysága 32,5 cm, 547 így több a ténylegesnél (valószínűleg a pontatlan rajz miatt); ennél is több az eltérés az ölnél: a rajz szerint az 5,4 cm-rel nagyobb lenne. Tierenberger 1775. évi számításainak már említett konkordanciatáblázatát 548 nem vehetjük figyelembe, mert a bányaöl nagyságát éppen a bécsi mérték, így az öl metrikus értéke alapján számítottam. Etalonrajzai közül a bécsi lábét (ld. 3.2.9.3.) már igen, ennek alapján számolva 1,8888 m; vagyis 0,761 cm az eltérés, ami az etalonáttétel következménye lehet. Ballá 1778-ban megjelent metrológiai művében természetesen 6 lábas a bécsi öl, s a láb nagyságát párizsi mértékkel adja meg, 549 ennek metrikus értéke azonban lényegesen kisebb a ténylegesnél (ld. 3.2.9.4.), még nagyobb a különbség az ölnél, azzal számolva 1,7892 m lenne, tehát 10,72 cm-rel kisebb. Bendefy a 18—19. századi térképek skálavizsgálatánál a bécsi öl nagyságát 1,89648 m-ben adja meg, 560 12 Bogdin 177
