Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS

Tájékoztatásul azonban megjegyzem, hogy ezek a viszonyszámok, esetleg ismétlődve is, a következők szerint változtak: 1 magyar mérföld= 1,25—1,42—1,50 ún. német mérföld, így bármelyik mérfölddel (ld. 3.2.14.6.—3.2.14.7.) számolunk is, kb. 9400—11 300 m nagyságot adna a magyar mérföldnek. S ez máris sejteti azt a bizonytalanságot, amely az adatszemle során fokozódni látszik. Az 1689. évi számtankönyv szerint 1 magyar mérföld az 8000 kettőslépés, illetve öl,

357 ami e rendszer metrikus értéke szerint 15 144,0 m. Ung megye 1789. évi térképének léptéke szerint 1 magyar mérföld=6000 bécsi öl,

358 annak értékével (ld. 3.2.17.3.) 11 376,0 m. Schwartner 1798-ban azt írta, hogy 13 magyar mérföld= 1 földrajzi fok,

359 vagyis 1 magyar mérföld=Vi3 földrajzi fok, ami annak metrikus értékével

380 8562,0 m. Bendefy a 18—19. századi térképek méretarányainak tárgyalásakor a leggyakoribb mérföldmértékeknél ezt közli: „nagy magyar mérföld (milliarium, Meile) = 8937,4 m — kis magyar mérföld=8379,0 m — pozsonyi magyar mérföld=4400 pozsonyi öl=8364,4 m=magyar posta mérföld=4000 pozsonyi öl=7604,0 m".

361 Rögvest meg kell jegyeznem egyrészt azt, hogy ez források jelzése nélküli megállapítás, másrészt: metrikus adatai egyik mérföld nagyságával sem egyeznek, de a magyar mérföld hivatalossá lett nagyságával (ld. később) sem. Ballmannál 1801-ben 1 magyar mérföld=26 625 rajnai láb,

362 vagyis annak metrikus értékével

363 8354,93 m. Káts szerint 1804-ben 15 geográfiai mérföld= 13 magyar mérfölddel,

364 vagyis 1 magyar mérföld =1,1538 földrajzi mérföld, s ez annak értékével (ld. 3.2.14.3.) 8562,92 m. 1808-ban Lipszky térképének léptéke alakján 13,3 magyar mérföld=15 német (földrajzi) = 14,67 osztrák=60 itáliai mérföld,

365 vagyis 1 magyar mérföld= 1,127 német= 1,103 osztrák=4,51 itáliai mérföld, s ezek alapján 1 magyar mérföld = 8376,26 m. A Hübner lexikonát magyarító Fejér 1816-ban ezt írta: „1 magyar mérföld 5000 öl, sőt 6—10 000 néha, kivált nagyobb pusztákon, ha a darabokat elhallgatjuk is."

366 Bécsi ölről van szó, ennek értékével (ld. 3.2.17.3.) számolva 1 magyar mérföld 9480,2 m, illetve 11 376,0— 18 964,0 m, és egyelőre csak figyelmeztetek arra, hogy jelzőt nem használ. Az 1830. évi számtankönyv a magyar mérföld nagyságát 6000 bécsi ölben adja meg,

367 vagyis 11 376,0 m-ben. Niemann viszont ugyanazon évben megjelent könyvében azt írja, hogy 1 magyar mérföld=25 734 7

3 párizsi láb,

368 ami annak értékével (ld. 3.2.9.11.) 8358,48 m. Leuchs szerint 1834-ben 100 magyar mérföld = 112,53 földrajzi mérföld,

369 vagyis 1 magyar mérföld= 1,1253 földrajzi mérföld, így (ld. 3.2.14.3.) 8351,41 m. 1837-ben Benigninél ezt találjuk: 1 magyar postamérföld =4400 bécsi öl,

370 annak értékével (ld. 3.2.17.3.) 8342,0 m. Gaal szerint 1839-ben 1 magyar mérföld=26 36[3] 3/4 bécsi láb,

371 így annak értékével (ld. 3.2.9.4.) 8330,94 m. Bocsor adatai 1843-ban hasonlóak: 1 magyar mérföld = 26 363 bécsi láb,

372 így 8330,7 m. Az 1843. évi Vademécum szerint 1 magyar mérföld = l,13 osztrák postamérföld,

373 vagyis annak értékével (ld. 3.2.14.7.) 8569,92 m. Littrow 1844-ben így közli: 1 magyar mérföld=26 367 bécsi láb,

374 vagyis 8333,19 m. Finály 1853. évi adatát, tévedésére figyelmeztetve idézem: „1 magyar mérföld=4400'= 8335 m",

375 csakhogy a ' a láb jele, nyilvánvalóan téves, mert öl ez, annak pedig a

0 jele, továbbá: bécsi öllel — erről van szó — ez a nagyság 8342,40 m. A méterrendszer behozatalára vonatkozó 1867. évi törvény-