Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
könyvének készítésekor (1762-ben) a királyi öl számítása alkalmával (ld. 3.2.17.7.), és azonosítja a királyi lábbal. 133 Ha ennek metrikus értékével (ld. 3.2.9.8.) számolnánk, akkor a bajor láb 31,26 cm lenne. Valójában a bajor láb 29,186 cm. 134 Kovács ugyanis a királyi ölnél és lábnál nem az etalon szerinti nagyságot állapította meg. 3.2.9.3. A bányaláb az eló'zó' korszak végén, az 1573. évi bányarendtartásban feltűnő' 135 mértékegység, a bánya hosszmértékrendszer (ld. 2.2.6.2.1.2.1.) második gyakorlati tagja. E korszakban a 19. századig dívott, gyakran nevezték selmecinek vagy alsó-magyarországinak is. Latin és német szótárainkban összetett nevén nem található meg; Pechnél sem szerepel. Az iratokban latin nevével nem találkoztam. Jurievich az 1537. évi bányarendtartás alapján pes schemniciensisnek nevezi. 136 Németül többnyire jelző nélkül szerepel, a szövegből vagy az előtte levő nagyobb mértékből derül ki mivolta. Tierenbergernél 1775-ben „Nieder Hungarischer Schuh". 137 Metrikus nagyságát közöltem az előző korszakban is, 138 Tierenberger profeszszor 1775. évi számításai alapján (részletesen ld. 3.2.17.2.). Szerinte 1 bányaláb az 7 6 bányaöl =1 láb+9 vonal+6 pont bécsi rendszerrel, 139 vagyis az utóbbiak metrikus értékével (ld. 3.2.9.4., 3.2.19.3., 3.2.30.3.) 33,685 cm; s annyi az etalon rajza szerint is. 140 Paulinyi 33,692 cm-t számolt. 141 Tierenberger azonban — mint a bányahüvelyknél már említettem (ld. 3.2.6.2.) — a lábetalonok rajzánál a bécsi lábról készített mérnöki láb analógiájára megrajzolta a mérnöki, vagyis tízes (decimális) bányalábat is; 142 vagyis létrehozta a hatos mellé a tízes számrendszert is. Eszerint 1 bányaláb az 1 / 10 bányaöl, illetve 10 decimális bányahüvelyk (ld. 3.2.6.2.), metrikusan 20,21 cm; amennyi ezen etalonrajz mérete is. Viszont a hüvelykhez hasonlóan ezen decimális lábat sem vette figyelembe átszámítási táblázatánál, csak a hatos rendszert. 143 Valószínű tehát, hogy ez is csak az akkor alakuló elméleti mérnöki, nem pedig a selmeci gyakorlati mérték. Bendefy a 18—19. századi bányatérképek skálájánál 1 / 6 öles lábat közöl, 144 ami metrikusan 33,763 cm lenne, de nála helytelen a bányaöl nagysága (ld. 3.2.17.2.), így ez az adata is az. Jurievich bányajogprofesszor 1832-ben az 1572. évi bányarendtartás és az azt kiegészítő 1792. évi rendelet alapján a következő viszonyszámokat adja: 1 selmeci láb: 1 bécsi láb=1494:1401, 145 ami a bécsi láb metrikus adata (ld. 3.2.9.4.) alapján 33,6976 cm-t eredményez. Tierenbergerétől alig van eltérés. Az 1843-ban megjelent Vademécum ismét 1 / 10 bányaöl váltószámot közöl, 146 de mint a bányahüvelyknél indokoltam (ld. 3.2.6.2.), ez osztrák bányamértékre vonatkozó számítási egység. Nobacknál is hatos rendszerű a selmeci bányamértékrendszer, 147 Erekynél szintén. 148 A fentiek alapján, s megismételve, hogy etalonrajz is rendelkezésünkre áll, a tétel: 1 — selmecinek, alsó-magyarországinak is nevezett — bányaláb=33,685 cm. 3.2.9.4. A bécsi láb a 16. század második felében tűnik fel nálunk, 31,6 cm-es nagyságban. 149 Az e korszakban országossá lett bécsi — alsó-ausztriainak, oszt-
