Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
3. HOSSZMÉRTÉKEK, TÁVOLSÁGJELÖLÉS
meg. 61 Valószínű azonban, hogy ez nem a magyar, hanem az osztrák bányamértékre vonatkozik, ezeknél kezdték alkalmazni ugyanis ez idó'ben, a mérnöki rendszer alapján a tízes számítási rendszert, amint ezt Littrow, 62 Bleibtreu 63 és Noback közli, az utóbbinál egyébként a selmeci mérték hatos rendszerű. 64 Ereky is így. 65 A mondottak alapján úgy ítélem meg, hogy a hazai — selmecinek, alsó-magyarországinak is nevezett — bányahüvelyk=2,798 cm. 3.2.6.3. A bécsi hüvelyk az e korszakban országossá lett bécsi — osztráknak, alsó-ausztriainak is nevezett — hosszmértékrendszer elsó' gyakorlati, egyébként pedig a harmadik tagja (ld. 2.2.6.1.1.4.). Az elnevezés az általánosnak megfelelő', legtöbbször a német zoll — ritkábban daumen —, de a jelzőt (wiener) nagyon gyakran ki sem teszik, annyira nyilvánvaló volt számukra, hogy bécsiről van szó. Pl. Maróthi, a debreceni matematikaprofesszor sem a tankönyvében, még a harmadik „bővített" kiadásban sem javítja, ráadásul a német Tzoll, Zoli, illetve a deák pollex, digitus kifejezéseket az „ujj" szóval magyarítja a hüvelyk helyett. 66 így aztán sok esetben ki kell találni a nagyobb mérték, az esetleges váltószámok, a mérés tárgya, a szövegösszefüggések alapján, hogy az a hüvelyk bécsi. Ezért is nehéz megmondani első előfordulását — a 17. században a hüvelyk egyébként is ritkábban szerepel —, de bizonyosan az az 1689. évi lőcsei aritmetika adata. 67 A 18. századtól már gyakorta használják. Fő alkalmazási területe ipari, műszaki. így adják meg pl. Vedrődön (Pozsony) 1722-ben a deszka vastagságát 68 — ma is dívik a jelölés: colos stb. deszka —; Árvában 1764-ben a gerenda vastagságát; 69 1780-ban az udvari kamara a tégla szabványméretét", 70 ez egyébként a még ma is előforduló régi nagyméretű tégla nagysága. Alkalmazták az épületek tervezésében, leírásaiban, a falvastagság vagy a helyiségek nagyságánál a nagyobb mértékegységek kiegészítésére: pl. az aradi sóhivatal 1774. évi tervében, 71 vagy a hernádkércsi (Abaúj) uradalmi lakóház 1805. évi becsűjében. 72 És természetesen a térképeknél a méretarány jelölésénél, pl. Szántójobbágyi (Nógrád) 1792. évi úttérképénél: „egy bécsi hüvelyk 200 öl mértékre vétetett". 73 Festetics György az 1812. évi „uradalmi inzsenérek instructioja" szerint: „az egyenlősítésre ... a generális mappában ... a scala legyen betsi zoll, 100 ölre vétessen fel". 74 A bécsi hüvelyk nagyságát könnyű megállapítani. Mint az osztrák rendszer ismertetésénél (ld. 2.2.6.1.1.4.) láthattuk, 1 hüvelyk=V 12 láb=V 72 öl, s ezek a váltószámok a 16. század végétől a méterrendszer bevezetéséig változatlanok maradtak; és nem változtak az ezek, valamint az etalonok segítségével — tehát konkrét méréssel is — megállapított metrikus adatok sem, mert a milliméter vagy még kisebb eltérések elhanyagolhatók. Ulbrich vizsgálatai alapján 75 tehát az egész korszakra kiterjedő érvénnyel felírhatjuk: 1 bécsi hüvelyk=2,634 cm. Meg kell jegyeznem azonban a következőket. A mondottak miatt feleslegesnek tartottam e mértékegység nagyságára vonatkozó sok egyéb adat felsorolását, ugyancsak annak a metrikus előtti egyéb — így pl. a párizsi — rendszerek mértékegységeihez való viszonyszámok közlését. Azt
