Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)
2. MÉRTÉK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY
líthatók össze, s ez esetben az egésznek hibája megtaláltatik, hogy a két darab hibája összeadatik. 4. Két méternél hosszabb mértékeket az 5 méter hosszú mérőszalag minta-mértékkel kell összehasonlítani. E végett a minta-mérőszalag egy egyenes táblára fektettetik, a két végén lévő karikák a táblára megerősített szegekbe akasztatnak, s eképen a szalag egyes vonalba feszíttetik ki. Ezután a megvizsgálandó mérték a szalag elé helyeztetik, a kezdő vonások egymásra állíttatnak, s többiek pedig sorjában szemügyre vétetnek. 5. Ha mérőszalagot kell megvizsgálni, azt a minta-mérőszalag mellé párhuzamosan kell fektetni oly módon, hogy a beosztott szélek egymás felé legyenek fordítva, s a kezdő vonások pontosan egymáshoz illesztvén, a szalag végét csavarszorítóval a táblához meg kell erősíteni. Ezután a szalagot gyengén ki kell feszíteni, s a másik végén is leszorítani. Ez megtörténvén, meg kell vizsgálni, vájjon az egymásnak megfelelő beosztási vonások egy, a szalag szélére merőlegesen egyenes vonalba esnek-e? Ennek megítélésére a szabad szem nem elég. Ha a szalag 10 vagy 20 méter hosszú, a vizsgálat 5 méterenként eszközöltetik, s ez esetben az egésznek hibája megtaláltatik, ha az egyes darabok hibái összeadatnak. 6. Különös figyelem fordítandó a beosztás egyenletességére. Ezt a csekélyebb pontosságot igénylő mértékeknél szabad szemmel is, minden esetre pedig abból lehet megítélni, hogy a beosztás minden egyes vonása a mintamérték megfelelő vonásától annyira esik, amennyi az egész mérték tényleges hibájából erre a hányadrészre aránylagosan jut. Ha p. o. egy 2 méteres pálca a mintamértéknél 0,6 milliméterrel nagyobb: akkor a 10 centiméter vonásra 0,6/20=0,03 milliméter ... a 2 centiméter vonásra 2X0,6/20=0,06 milliméter hiba jut. Ha azonban a tényleges eltérések ezen számoktól különböznek, de a különbség az 1 méterre megengedett hibának negyedrészét meg nem haladja: az eltérés tekintetbe nem veendő. Ha a mérőpálca milliméterekre van beosztva, a beosztási vonásokat vagy a sárgaréz minta-mérték első és utolsó 10 centiméterjével, vagy pedig 10 centiméteres minta-mértékkel lehet összehasonlítani. 7. A 10 és 20 méter hosszú mérőszalagoknál a vonások megvizsgálása minden 5 méterben közvetlenül az 5 méter egész hosszának megvizsgálása után eszközlendő, s csak azután kell a mérőszalagot a következő 5 méterre beállítani. 8. A bélyegzésnél a 9334. sz. a. szabályrendelet 5. §-a szerint kell eljárni." 1876-ban hitelesíthető mértéknek fogadták el a sorozásnál újoncmértékként használt 210 cm hosszú mérőrudat is. 481 Az egységvizsgálat módszerének fejlődését (természetesen csak a hosszmérték vizsgálata szempontjából) lényegében az eltérés — a hiba — megállapításának és nagyságrendjének három egymást követő fázisát állapíthatjuk meg: /. szabad szemmel vizsgálva, ismeretlen hibahatárral, 2. rudaskörzővel vizsgálva, a hibahatár 0,21—2,2, átlag 0,8 milliméter, 3. tükrözés segítségével vizsgálva, a hibahatár 0,05—1,0, átlag 0,6 milliméter, vagyis az általános technikai fejlődésnek — egyúttal pontosságigénynek — megfelelően. E három fázis nálunk a következők szerint alakulhatott, kezdjük a végén, így egyszerűbb. Az utolsó fázis hivatalosan 1875-ben indult útjára, de nagyon
