Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek, 1601–1874 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 6. Budapest, 1990)

2. MÉRTÉK, MÉRÉS, MÉRÉSÜGY

ták a bécsi intézetnél. S ez a módszer maradt továbbra is, az 1868. évi rendelet (ld. 2.4.2.2.1.) meghosszabbította érvényét. Újat csak 1874—1875-ben alkottak, az új mértékhitelesítési eljárás bevezetésével. A földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium 1874. évi 9334. sz. rendelete meghatározta a hitelesíthető mértékeket, súlyokat, mérőeszközöket.

479 A hosszmértékekről így rendelkezik: „1. §. A hitelesíthető hosszmértékek ezek: 20 méter, 10 méter, 5 méter, 2 méter, 1 méter, 0,5 méter, 0,2 méter, 0,1 méter. Ezen elnevezéseknek a mértéken egész terjedelmében és maradandóan fel kell jegyezve lenni. 2. §. A hosszmértékeknek oly anyagból, olyan alakban és szerkezettel kell készítve lenni, hogy hosszukat használat közben a 3. §-ban kijelölt hibák határain túl menő ingadozásokat ne szenvedhessen. ... Ezek lehetnek: 1) Egy darabból készített mérőrudak, a meggörbülés ellen eléggé biztosító keresztmetszettel. 2) Összehajtható mérőpálcák, melyeknél az egyes tagoknak egymással eléggé szilárd és tartós kapcsolatban kell lenni. 3) Mérőszalagok fém-lemezből. A fából készített véglapos mérőrudak és az összehajtható mérőpálcák végeit fémlemezekkel kell borítani és a borítékot szögecsekkel megerősíteni. A rőfös áru mérésére szolgáló méterrudak csak úgy hitelesíthetők, hogy egy darabból vannak készítve és csak centiméterekre lehetnek beosztva. A lómérték 2 méter hosszú, 2 centiméter széles, erős, sűrűszövésű, lehetőleg kevéssé nyúlékony szalag, melynek egyik végén, a mérték kezdetén egy 8 centiméter hosszú és 3 centiméter széles sárgarézlemez van megerősítve. Ezen lemeznek két vége villa alakúra van kimetszve, hogy a szalagot fel lehessen rá tekerni. A lómértéken az első méter tíz-tíz centiméterre, a második egyes centiméterekre osztandó be. 3. §. A hosszmértékeken csak oly hibák engedtetnek meg, melyek a mérték egész hosszában az a), annak beosztásában pedig a b) alatti határokat át nem hágják. a) A mérték egész hosszában megengedhető hiba: 1. szigorú (Praecision) fémmérő-rudaknál: ha hosszuk 1 méter, legfeljebb 0,1 milliméter, ha hosszuk 0,5—0,1 méter, legfeljebb 0,05 milliméter. 2. Közönséges fém mérőrudaknál (valamint elefántcsont és kemény fából készült, legfeljebb 0,5 méter hosszú mérőrudaknál), ha hosszuk 2 méter, legfeljebb 0,75 milliméter, ha hossszuk 1 méter, legfeljebb 0,5 milliméter, ha hosszuk 0,5—0,1 méter, legfeljebb 0,25 milliméter. 3. Fa mérőrudaknál, vagy összehajtható mérőpálcáknál, ha hosszuk 5 méter, legfeljebb 3,0 milliméter, ha hosszuk 2 méter, legfeljebb 1,5 milliméter, ha hosszuk 1 méter, legfeljebb 0,75 milliméter, azonkívül az összehajtható mérőpálcáknál még, ha hosszuk 0,5—0,2 méter, legfeljebb 0,75 milliméter. 4. Rőfös áruk mérésére szolgáló méterrudaknál 1 milliméter. 5. Mérőszalagoknál, ha hosszuk 20 méter, legfeljebb 3,5 milliméter, ha hosszuk 10 méter, legfeljebb 2,25 milliméter, ha hoszszuk 5 méter, legfeljebb 1,75 milliméter, ha hosszuk 2 méter, legfeljebb 1,25 milliméter, ha hosszuk 1 méter, legfeljebb 0,75 milliméter. Lómértékeknél 2 méter hosszra legfeljebb 3,0 milliméter. A 2—4. alatti hibák csak akkor engedtetnek meg, ha a hitelesítendő mérték a kellőnél nagyobb.