Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

Forgatókönyv készülhet pl. egy ülés vagy ülésszak, egy kiállítás, egy filmforgatás megrendezéséhez. 2—117 Hagyomány — a múlt valamely részletének a felidézett emléke. A felidézés szóban, vagy írásban történhet. A szóban felidézett emléket szájhagyománynak nevezik. A hagyomány mint irat a múlt valamely részletének írásban rögzített felidézett emléke. 2—118 Röpirat— viszonylag rövid terjedelmű, agitációs céllal közzétett irat. A röpirat fogalmazata levéltári irat, a közzétett röpiratok könyvtári iratok. 2—119 Plakát — viszonylag rövid terjedelmű, tájékoztatási céllal, felragasztva közzétett irat. A plakát fogalmazata levéltári irat, a közzétett plakátok könyvtári iratok. 2—120 Térkép — valamely térnek, azaz nagyobb területnek a képe, a róla készült rajz, amelynek alapjául fényképfelvétel is szolgálhat. A térképet kézzel rajzolják, a rajzot különböző eljárásokkal sokszorosítják. A kézzel rajzolt térképnek kéziratos térkép a neve. A nyomdai úton sokszorosított térképet nyomtatott térképnek nevezik. A térkép tulajdonképpen nem irat, hanem — mint neve is mutatja — kép, rajz. A térképet azonban iratnak szokták tekinteni. Vannak, akik csak a kéziratos térképeket tekintik iratoknak. Ez a felfogás téves. Kéziratos és nyomtatott térkép között irat voltuk tekintetében semmi különbség sincsen. 2—121 Atlasz — több, könyv formájában egybekötött térkép. 2—122 Tervrajz — valamilyen tárgynak — hídnak, épületnek, bútornak, gépnek, járműnek, szerszámnak stb. — a többé vagy kevésbé részletes rajza, amely az illető tárgy elkészítéséhez szolgál alapul. 2—123 Kéziratos tervrajz — kézzel rajzolt tervrajz. 2—124 Műszaki tervrajz — műszaki vonatkozású tervrajz. A tervrajzok túlnyomó többsége műszaki tervrajz. 2—125 Terv — szónak több jelentése van. Legtágabb értelmében a szónak a terv elgondolás valamilyen dolognak a megvalósításáról. Szűkebb értelmében a szónak az írásban rögzített elgondolást valaminek a megvalósításáról nevezik tervnek. Egyik jelentésében a terv a tervrajznak rövidebb formában kifejezett neve. 2—126 Kép — valaminek vagy valakinek valamilyen módon rögzített mása. Egyik fajtája a rajz, egy másik a fénykép. A kép nem irat, de levéltárak is őriznek képeket. 2—127 Fénykép — fényhatás alapján készült kép. 2—128 Rajz — valaminek vagy valakinek a kézzel rögzített mása. A rajz lényegében kép, a képnek egyik fajtája. A rajz nem irat, de levéltárak is őriznek rajzokat. 2—129 Címer — valamely személynek, családnak vagy szervnek a megkülönböztető jelvénye. A címer képét gyakran használták pecséten iratok hitelesítésére. 2—130 Pecsét — valamilyen jelvény, amelyet valamilyen módon az iraton tüntettek fel, hogy vele az irat hitelességét tanúsítsák. 2—131 Táblázat — olyan irat, amely rendszerbe foglalt adatokat könnyen áttekinthető formában tartalmaz. 2—132 Kotta — szónak kettős jelentése van. Először jelenti azt az egyezményes zenei hangjelet vagy hangjegyet, amely zenei hangnak leírására szolgál. Másodszor jelenti az egyezményes zenei hangjelekkel leírt zenei szöveget, zeneművet.