Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

szokták nevezni. Feleslegesen, mivel a súly is mérték. 15—78 Történeti mértéktan — vagy metrología a múltbeli mértékekkel foglalkozik. 15—79 Érmetan — az éremtannak az a része, amely a pénzérmékkel foglalkozik. 15—80 Történeti kép tan — az a tárgyi történeti forrástudomány, amely a múltbeli festmények — elsősorban a személyekről festett képek — vizsgálatának elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozik. 15—81 Ikonográfia — tárgyi forrástudomány, amely a személyekről festett képek, elsősorban arcképek, összehasonlító vizsgálatával foglalkozik. 15—82 Muzeológia — az a tudományág, amely a múzeumi anyag és a múzeumi munka elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozik. 15—83 Rokontudomány — olyan tudomány, amelynek tárgya egy másik tudomány tárgyához közel áll, amelynek elmélete és gyakorlata e másik tudomány elméletével és gyakorlatával azonos vagy hasonló vonásokat mutat. A levéltártudománynak rokontudományai pl.: a történettudomány, mégpedig annak ágai közül elsősorban a történeti forrástudományok, a kormányzattörténet, azután a statisztika, az igazgatástudomány, a tájékoztatástudomány, nemkülönben a könyvtártudomány. Az intézménytörténet 15—84 Intézménytörténet — kettős értelmű kifejezés, mivel az intézmény szónak kétféle jelentése van. Az intézmény szó — tágabb értelemben — mindenféle szervet jelent. Az intézménytörténet az intézmény szónak ebben a tágabb értelmében mindenféle szervnek a történetét, levéltári vonatkozásban a fondképző szerveknek a történetét jelenti. A fondképzők története tehát abban különbözik a tágabb értelmű intézménytörténettől, hogy az előbbi nemcsak a fondképző szerveknek, hanem a fondképző személyeknek is a története, az utóbbi pedig csak a fondképző szerveké. Az intézmény szó — szűkebb értelmében — a nem hivatalos, a nem hatósági vagy hivatali jellegű szerveket jelenti. A szónak ebben az értelmében beszélünk oktatási, kulturális, tudományos, egészségügyi, szociális stb. intézményekről. Az intézménytörténet az intézmény szónak a szűkebb értelmében az ilyen szervek története. A szervekről gyakran nehéz megmondani, hogy hivatalos jellegűek-e, avagy nem, hogy történetük intézménytörténet-e a szó szűkebb értelmében is. Ennek ellenére az intézménytörténet kifejezést szűkebb értelmében is használjuk. Sőt jobb, ha csak ebben az értelmében használjuk, a tágabb értelemben vett intézménytörténetet pedig szervtörténetnek nevezzük. 15—85 Fondképzők története — A levéltári intézmények kiadványkészítő munkájukban feladatuknak tartják vizsgálni fondjaik képzőinek, azaz azoknak a szerveknek és személyeknek a történetét, amelyeknek a fondjait őrzik. A fondképzők története (pontosabban: történelme) a levéltári irodalom körébe tartozik. A fondképzők története (történelme) nem külön ága vagy területe a történettudománynak, hanem — a fondképzők jellegének megfelelően — annak különböző ágaihoz vagy területeihez tartozik. A kormányzati szervek történetével a kormányzattörténet foglalkozik. A kormányzattörténeten belül az igazgatási szervek történetét az igazgatástörténet, az igazságszolgáltató szervekét az igazságszolgáltatás-történet vizsgálja. Az igazgatástörténeten belül a közigazgatási szervek történetét a közigazgatás-történet kutatja.