Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)
Terminológia
Egy időben leíró jegyzéknek, repertóriumnak és leltárnak is nevezték nálunk az áttekintő raktári jegyzéket. 14—109 Repertórium — tájékoztatási célú, egyrészt a legkisebb raktári, másrészt a legkisebb tárgyi egységek szintjén készült, szintetikus, kiadásra szánt levéltári segédlet. Legkisebb segédletbeli egységei a legkisebb raktári egységek, ha pedig a legkisebb raktári egységeken belül azoknál kisebb terjedelmű tárgyi egységek is vannak az anyagban, akkor ezek a legkisebb segédletbeli egységek. Általában valamely levéltári intézmény anyagának csak egyes részeiről készül, tehát részleges segédlet. A levéltári anyag következő adatairól tájékoztat: cím vagy jelzet, kor, tárgy, terjedelem, rendszer, rendezettség, segédlettel ellátottság. Mind a levéltári, mind pedig a raktári címet vagy jelzetet feltünteti, a helyrajzit vagy topográfiait azonban nem. A terjedelmet részben iratfolyóméterben, részben a legkisebb raktári egységek számában adja meg. Rendszere a levéltári anyag tényleges rendszeréhez igazodik. Kiviteli formája az ívforma. 14—110 Jegyzék — szónak a levéltári terminológiában kettős jelentése van. Jelent egyrészt különböző szinten készült olyan levéltári segédleteket, amelyeknek az a közös jellemzőjük, hogy a levéltári anyag nyilvántartásához szükséges legfontosabb adatokat, az anyag címét vagy jelzetét, korát és terjedelmét adják meg. Ilyen jegyzékek: a fondok és állagok jegyzéke, a fond- és állagkartoték, a fondok és állagok könyve, a fondok és állagok szakjegyzéke, a raktári jegyzék és az iratjegyzék. A jegyzék szó — mint a felsorolásból kitűnik — nem is szerepel mindig a jegyzéknek minősülő segédlet nevében. Egyes iratjegyzékeket — pl. a Magyar Országos Levéltárban őrzött Diplomatikai levéltár időrendi és oklevélkiadói iratjegyzékeit — mutatóknak is nevezik. Az áttekintő raktári jegyzék nevében viszont benne van á jegyzék szó, mégsem tekinthető jegyzéknek, mert a jegyzékek adatainál több adatot tartalmaz. Szokták másrészt az iratjegyzéket egyszerűen jegyzéknek nevezni. Ez a jegyzék szónak a második jelentése. 14—111 Iratjegyzék — vagy egyszerűbben: jegyzék — biztonsági célú, az egyes iratok szintjén készült, szintetikus, belső használatra szánt levéltári segédlet. Valamely levéltári intézmény anyagának csak egyes részeihez készül, tehát részleges segédlet. A levéltári anyag következő adatairól tájékoztat: cím vagy jelzet, kor, terjedelem. A cím vagy jelzet általában csak a levéltári cím vagy jelzet, kivéve, ha az egyes irat egyben legkisebb raktári egység is, pl. kötet, tok. Ilyenkora raktári jelzetet is feltünteti az iratjegyzék. A terjedelmet lapszámban (folium), vagy pedig oldalszámban (pagina) adja meg. Rendszere egyaránt lehet az anyag tényleges rendszere vagy valamely más — pl. időrendi — rendszer. Kiviteli formája is egyaránt lehet ív- és kartotékforma. Az iratjegyzéket — nem szerencsés módon — darabjegyzéknek is nevezik. 14—112 Lajstrom — tájékoztatási célú, az egyes iratok szintjén készült, szintetikus, belső használatra szánt levéltári segédlet. Valamely levéltári intézmény anyagának csak egyes részeihez készül, tehát részleges segédlet. A levéltári anyag következő adatairól tájékoztat : cím vagy jelzet, irattani jelleg, kox, tárgy és terjedelem. A cím vagy jelzet általában csak a levéltári cím vagy jelzet kell hogy legyen, kivéve, ha az egyes irat egyben legkisebb raktári egység is, pl. kötet, tok. Ilyen esetben a raktári jelzetet is feltünteti a lajstrom.
