Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon (Magyar Országos Levéltár kiadványai, IV. Levéltártan és történeti forrástudományok 4. Budapest, 1982)

Terminológia

A fenti példában szavakkal kifejezett címet pl. jelekkel így fejezhetjük ki: Magyar Országos Levéltár = O.L. Helytartótanácsi levéltár = C. Magyar királyi helytartótanács — Departamentum postaié = 65. 1795 = 1795 (Ez a cím már eleve jelekkel volt kifejezve.) 1. fons = l.f. 1. positio = l.p. Amikor a címet szavak helyett jelekkel fejezzük ki, egy jelet több cím együttes kifejezésére is felhasználhatunk. A fenti példában a „65" jellel nem egy, hanem két címet fejeztünk ki: Magyar királyi helytartótanács — Departamentum postaié. A példaként említett cím jelekkel kifejezve a következő: O.L. — C. — 55. — 1795. — l.f. — l.p. Ezt a levéltári jelzetet még egyszerűbben is kifejezhetjük annak érdekében, hogy a levéltári jelzet minél egyszerűbb, minél rövidebb legyen. A még egyszerűbb forma a következő lehet: OL—C55—1795—1—1. A levéltári jelzetet rendszerbeli jelzetnek is nevezik. 12—264 Raktári jelzet — a raktári rendezés során kialakított raktári egységeknek szavakkal vagy jelekkel kifejezett címe vagy neve, amely az egységek rendszerbeli helyét meghatározza, amelyet az egységeken feltüntetnek, és amelynek közlésével az egységekre hivatkoznak. Raktári jelzetet általában csak a legkisebb raktári egységeknek szoktak adni. A raktári egységek címének vagy nevének meghatározása, a raktári címelés vagy jelzetelés, többféle módon történhet. A raktári címelésnek vagy jelzetelésnek a Magyar Országos Levéltárban jelenleg alkalmazott módja az, hogy a legkisebb raktári egységeket az állagokon, ületve — állagokra nem tagolódó fondok esetében — fondokon belül folytatólagosan számozzák. A legkisebb raktári egységek jelzete két részből áll. Az egyik rész egy levéltári jelzet, annak a fondnak vagy állagnak a levéltári jelzete, amelyhez a kérdéses raktári egység tartozik. A másik rész pedig egy sorszám, amely azt tünteti fel, hogy a kérdéses raktári egység az illető fond vagy állag legkisebb raktári egységei között sorrendben a hányadik. A raktári jelzetet szavakkal úgy fejezzük ki, hogy szavakkal mondjuk meg annak a fondnak vagy állagnak a levéltári jelzetét, amelyhez a kérdéses raktári egység tartozik. Pl. Magyar Országos Levéltár — Helytartótanácsi levéltár — Magyar királyi helytartótanács — Departamentum postaié — 3. — Az utolsó rész — a 3-as szám — a raktári egység sorszáma az illető állagon belül. A raktári jelzetet jelekkel úgy fejezzük ki, hogy jelekkel tüntetjük fel annak a fondnak vagy állagnak a levéltári jelzetét, amelyhez a kérdéses raktári egység tartozik. Pl. OL—C55—3. A raktári címelésnek vagy jelzetelésnek egy másik módja az, hogy egy raktári helyiségen belül folytatólagosan számozzák a legkisebb raktári egységeket. A legkisebb raktári egységek jelzete ilyenkor is két részből áll. Az egyik rész annak a raktári helyiségnek a jelzete, amelyben a kérdéses raktári egység van. A másik rész pedig egy sorszám, amely azt tünteti fel, hogy a kérdéses raktári egység az illető raktári helyiségben levő legkisebb raktári egységek között sorrendben a hányadik. Ilyen esetben a szavakkal kifejezett raktári jelzet pl. a következő: Magyar Országos Levéltár — 31. raktár— 33. Ugyanez a raktári jelzet jelekkel kifejezve: OL—31—33. Az említett kettőn kívül egyéb módjai is vannak még a raktári címelésnek vagy jelzetelésnek. 12—265 Helyrajzi jelzet — vagy topográfiai jelzet valamely levéltárbeli egységnek a raktárbeli helyét megadó cím vagy jelzet. A helyrajzi jelzet feltünteti azoknak a raktári helyiségeknek és tárolási eszközöknek a címét vagy jelzetét, amelyekben, illetve amelyeken a kérdéses levéltárbeli egység van. Helyrajzi jelzet pl.: Magyar Országos Le-